Seite - 472 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

472 csoportját tönkre tette ezeken a vidékeken. Az az ido, a mikor Segesvárt 150 takács szovószéke csattogott, a mikor Kóhalomban 200 polgárcsaládnál több tartozott a csizmadiák czéhébe, rég elmúlt, de azért a kézmú-ipar, kivált a faipar ma is eléggé fejlett és erós arra, hogy a helyi szükséglet kielégítésébcn megállja a versenyt a külföldi gyáripar termékeivel. Ujabb idóben a megye terúletén egyes nagyobb gyárak és ipari vállalatok is keletkeztek. Ilyenek a homordd—kdhalmi vasúti állomás mellett és Szent-Agothán a fúrész- és faipar- telepek, melyek a vidék tolgyerdóségeinek fáját dolgozzák föl ipari czélokra. Nagyobb kereskedd czégek az erdélyrészi boroknak nemcsak a nyugati nagy- városok, hanem a keleti országok borpiaczain is jd hímevet szerzettek. Hiányos lenne a megye kozgazdasági életérdl adott vázlatunk, ha meg nem emlitendk azt az élénk tevékenységet, melyet a takarékpénztárak és a kozségi hitelszövetkezetek kifejtenek. A nyolcz nagyobb pénzintézet átlagos évi forgalma 27 és fél millid koronára rúg. Az egyes kozségekben fonnálld hitelszövetkezetek többnyire az úgy nevezett Raffeisen-féle hitelszövetkezetek fajtájához tartoznak. A megye terúletén müködd pénzintézetek száma 42. E pénzintézetek tiszta jOvedelmének egy részét az iskolák, egyházak és egyéb múvelddési és kozjótékonysági intézmények anyagi támogatására szokták fordítani. A megye lakosságának viszonylagos tóbbsége szász nemzetiségú. Igen tekintélyes számban laknak románok és magyarok is. Az erdélyi részekben talán egyetlen vármegye sincs, melyben a megtelepúlt czigányok oly nagy számban laknának, mint Nagy-Küküllöben. Vannak kózségek, melyekben a lakosságnak 15°/0-a czigány. Mivel legnagyobb részoknek anyanyelve a román (köz elneve- zésük is „oláh-czigány"), a népszámlálás alkalmával a román anyanyelvúek kózé számították óket is. Alig van város, vagy nagyobb kozség, melyben „Czigánia" név alatt ne lenne egy külön rész, a hol többnyire a város, vagy kózség tulajdonában levó telkeken épúlt aprd házikdkban laknak. Alig egy százaléknak van közulök saját háza és telke, s talán ennek kovetkeztében általá- ban nem is foldmíveléssel foglalkoznak, hanem mint napszámosok, csizma- foltozdk, föleg pedig mint kovácsok, vályogvetdk, ünnepi és vasárnapi nép- zenészek keresik kenyeröket. összes számukat e megtelepúlt czigányoknak, nem számítva a vándor vagy sátoros czigányokat, mintegy 18.000-re tehetjük. A magyarság leginkább a megye keleti részében, az Olt folyd partjain fekvd kózségekben lakik nagyobb számmal és pedig némelyikben, mint Ormösön, Datkon, Alsó-Rákoson, Hévizen, Halmágyon más nemzetiséggel nem