Seite - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

474 vegyúlve, a mi általában a megye terúletén ritkaság számba vehetó, mivel a megyében levó 125 kózség és város kózótt alig van ÍO—12 nemzetiségileg egy fajú lakossággal. A tóbbiek mindenikében két, esetleg három nemzetiség lakik. A magyarok és románok, mint tóbbség, a megye azon kózségeiben laknak, a melyek a hajdani Felsó-Fehérmegyéhez tartoztak. Bizonyos killónbség van az itt és a hajdani Királyfóldón lakó románság kózótt a szokás, az életmód, a nyelv és a faj kózóssége mellett is. A megyei románok 1848-ig jobbágyok voltak s ez állapot hatása hosszabb idón át meglátszott rajtuk. Azok a románok pedig, kik a Királyfóldón laktak, ha polgári joggal nem birtak is, nem voltak jobbágyok, sót 1791 után birtokot is szerezhettek. A románok bár a fóld- mívelésben a szászoknál és a magyaroknál hátrább állanak, de már ó kóztílk is egyre szaporodik a jó fóldmíveló parasztgazdák száma. A szászság e megyében viszonylagos tóbbségénél, vagyonosságánál és múveltségénél fogva úgy a kóz- gazdaság, mint a kozmüvelódés terén egyaránt elókeló szerepet visz. A megye székhelye Segesvár rendezett tanáesú város, mely az erdélyi részek legszebb fekvésú városának mondható. A mint a budapest— brassó — predeali vasútvonalnak Dános nevü állomását elhagyjuk, egyre kiesebb az erdós oldalú hegyektól beszegett Kükülló vólgye. A szeszélyesen kanyargó folyón Dánostól keletre legalább is négyszer lép át a vasút. Mikor legutólszor egy éjszak-keleti kanyarodással átmegy a Kükülló jobb partjára, egyszerre fóltárúl elóttünk a vólgy legszebb részlete s annak kózepe táján a részben magaslatra épúlt Segesvár. A Kükülló vólgye e tájon keleti irányban tágas medenczévé szélesedik ki, míg nyugaton hcgyek kózé szorúl, éjszaki oldalán szép hegysor hüzódik végig, melynek gerineze erdós, déli lejtóin pedig gazdag termésú szólók díszlenek, míg odább kelet felé, Fehéregyházával átellenben a hullámos hegyek kopaszok. A nyugati hegysor elótt egy kúpalakú, délnyugatról éjszak-keletre dúló hegyfok emelkedik ki mintegy 72 méter magasan a vólgy szintájából. E hegynek tetejére és oldalaira van építve a városnak egy része, míg a nagyobb része a délnyugatra vonúló vólgyben terúl el. Egyes házesoportok azonban más vólgynyilásokban és a kórnyezó hegylejtókón vannak szerteszórva. A kúpalakú, de hosszas hátú hegytetón egy régi templom áll, melyet várfalak és tornyok vesznek kórül. De csak akkor tárúl fól szemeink elótt Segesvár fekvésének igazi szépsége, ha fól- megyünk a vasúti állomás mógótt fekvó „Siechhof-Wald" erdóbe, a Villa- franca nevú nyaralóhoz és onnan tekintünk végig a Kükülló vólgyén s a kórnyezó hegyeken.