Seite - 476 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

476 De Segesvár kômyéke nemcsak a vidék szépségeiben gyönyörködö útas figyelmét vonja magára, hanem a katonáét is, mint egyik legalkalmasabb védôpontja kelet felé az egész Küküllo vôlgyének. Mint a kôrnyékén fölfedezett római telep maradványai bizonyítják, Segesvárnak hadi tekintetben való fontosságát már a rómaiak is fôlismerték, a mennyiben itt erósített hadi tábort létesitettek, melynek ezélja az lehetett, hogy ez által az éjszakkelet felól jövö betôrések eilen az Apulum (Gyula-Fehérvár) felé vivó hadi útat biztosítsák. A szászok bekôltôzése alkalmával is Segesvár, mint a kôrnyékbeli régi szász erôditések rendszeréból is következtetni lehet, fekvésének e tulajdonságával kötötte le a megtelepülók egy nagyobb csoportját. Az oklevelekben legelószor 1280-ból találjuk „Castrum Sex" néven megemlítve. Segesvár is, mint városaink általában, a Róbert Károly trónraléptétól a mohácsi vészig eltelt idó alatt erösödött meg. E korszakban épúltek várfalai, bástyái, a vártemplom (1429—1524) és a kôzépkori épitészet egyik legszebb maradványa, a pompás óratorony. A város lakossága részt vett Veres Benedek- nek Mátyás király eilen támasztott lázadásában, Erdély rendei Segesváron a vártemplomban erósítették meg és bóvitették ki 1506-ban a három nemzetnek azt az unióját, melyet 1437-ben Kápolnánál kötöttek. Erdekes esemény még Segesvár életében az • az 1616-iki osszeesküvés is, melynek élén a város polgármestere, Orend Márton állott, s a melynek ezélja az volt, hogy Bethlen Gábort, kit különben a szász krónikás „a magyarok urának, a székelyek barátjának és a szászok atyjának" nevezett, megbuktassák és helyébe a szebeni polgármestert, Rehner Jánost emeljék. Ez ósszeesküvésnek az lett a vége, hogy Orend Mártont, mint bolondot, a kóhalmi várba csukták. Segesvár, mint Erdély egyik legjobb cróssége, a fejedelmi korszakban meglehetós szerepet vitt, s e miatt nem egyszer sok viszontagság és csapás is sújtotta, különösen Básta idejében (1603 —1604). 1646-ban dôgvész pusztított a városban, s 1676-ban a tüz majdnem az egész várost elhamvasz- totta. 1709-ben ismét a dôgvész pusztitotta lakosságát, és 1788-ban a város- nak több mint egy harmada újra leégett. Erdély rendei e városban választották meg fejedelmökül I. Rákóczy Györgyöt és Kemény Jánost ; itt esküdtek húséget Barcsay Ákos fejedelemnek is. Segesvár lakosainak száma 10.875, kiknek nagy tobbsége szász, a többi magyar és román. A pályaudvarról szép gyümölcsös kertek között, széles kocsiúton mehetünk be a városba. Jobbra csakhamar az új posztógyárat, balra pedig az új magyar református templomot hagyjuk el. Átmenve a Kükülló