Seite - 478 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

478 Mindjârt jobbra a tûztôl megfeketedett régi „Kolostor", a mai âg. evang. templom àll. Ettôl nem messze van Segesvâr egyik legérdekesebb épulete, az „öra-torony", melynek ârnyékàban az „Albert-hâz"-nak nevezett szâsz nevelô-intézet àll, Albert Mihâlynak, a segesvâri gymnasium egykori tanârânak s az erdélyi szâszsâg legtehetségesebb kôltôjének emlékezetére szentelve. A kolostor-templom éjszaki fôbejârata mellett elhaladva, az üj megyehâzhoz érûnk. E hatalmas, német renaissance stilû épulet uralkodik a völgy fölött, honnan mâr messzirôl làthatô a vasuti vonat ablakaibtfl is. Belseje izlésesen van berendezve; különösen szép a nagy diszterem Gyârfâs Jenô, Schullerus Frigyes és Schuller Lajos muvészi festményeivel. Elôtte àll a bâstyafokon Petôfi szobra, mely Köllö Miklös alkotâsa s melyet 1897 jûlius 31-én, a seges- vâri csatânak és Petôfi elestének 49-ik évfordulôjân lepleztek le. A vârtérrôl balra egy ûtczân és a födött iskola-lépcsôn (172 lépcsôfok) folkapaszkodva, az Iskolahegyre érûnk, a hol a vârtemplom és az evang. gymnasium érdemlik meg a bôvebb megtekintést. E gymnasium tanârai voltak hüzamosabb ideig Binder, Teutsch és Müller szâsz püspökök, Albert Mihàly, az emlitett kôltô, id. és if). Gooss Kâroly, az üjabbkori szâsz tudösok egyik legkivâlôbbja. A gymnasium könyvtära és régiség-gyûjteménye igen figyelemre méltô. A vârtemplomot, melyrôl e kötet 83-ik lapjân, az épitészeti emlékekrôl szölö czikkben részletesebben van szö, megkerulve és a legszebb kilâtâs vâltozô képeiben gyönyörködve, csakhamar a Sâncz nevezetu régi bâstyâra jutunk, a honnan éjszakkelet felé a Hargitâra, keletre pedig a fehéregyhâzi csata- mezôre nyilik nagy on szép kilâtâs. Bâr az utolsö évtizedekben az egyre emelkedô forgalom, a megszapo- rodott hivatalok és kôzmûvelôdési intézetek alkalmas elhelyezésére iränyülö tôrekvés kôvetkeztében Segesvâron tôbb nagyobb szabâsû köz- és magân- épûlet emelkedett, e vâros mégis megôrizte kôzépkorias szinezetét. A nagy szâmu ödon hâzak elörerügö szögletei, a régi harczias idôkre emlékeztetô kémlô ablaknyilâsok, a vârba fôlvezetô lépcsôk, födött àtjârâsok, szuk sikâtorok és görbe ûtczâk, a bomladozö värfalakböl kiemelkedô bâstyâk és kaputornyok mind megannyi emlékjelei a vâros kôzépkori fényes mûltjânak. A budapest—brassö—predeali vasût Segesvârt maga mögött hagyva, üjra âtmegy a kanyargö Nagy-Küküllö vizén és csakhamar épen kôzepén hasitja ât az 1849-ki szomorû emlékezetu csatatért, a fehéregyhâzi mezöt. Balra Fehéregyhâza kiskôzség hâzai fehérlenek, melyek kôzûl messzire kiemel- kedik a Haller csalâd tôrténeti nevezetességu kastélya. E kastélyt, mely tömör