Seite - 480 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

480 Segesvâron tül, Brassö felé az elsô vasüti âllomâs Héjjasfalva, mely egyszersmind kiindülö pontja a Székely-Udvarhely felé vivô szérnyvasûtnak. Héjjasfalvân tül elhagyja a vaspàlya a megye terûletét és csak Pd/omàl érinti üjra. Héjjasfalvàtôl délkeletre fekszik a Kézd patak völgye, a melyen kitunô orszâgùt visz Kôhalom felé. Ezen az üton az elsô kôzség Szâsz-Kézd, a hajdani „kézdi capitulum" székhelye. A szâszsâg megtelepûlése utân kôvetkezô elsô szâzadokban olyan fontos helység volt, hogy sokàig vitâssâ tette Segesvârnak, mint székhelynek elsôbbségét. 1663-barf Apaffy fejedelem itt orszâggyulést tartott. A kôzség fölött emelkedô hegycsücsröl egy omladozö régi vâr tornyai tekintenek alâ. E kôzségben a szâsz gazdasàgi egyesûlet segélyezésével egy autodidakta fafaragöknak ad oktatâst, kik igen csinos faragvànyokat készi- tenek, melyek közül tâvoli vidéken is hiresek a szâszkézdi pipâk. A szâsz-kézd—kôhalmi orszàgût mentén erdôs hegyek között termékeny és kies völgyekben több népes és jö mödü szâsz kôzség mellett elhaladva, nem sokâra a kôhalmi jâràsba érkezûnk, melynek székhelye fCàhalom csinos mezôvâroska. Kôhalom neve németûl Reps, mely a latin rupes = kôszikla szôbôl lett. Az Oit és a két Küküllö kôzének talaja âltalâban véve mârga-, homokkô- és trachittufa-rétegekbôl àll, de e rétegeket helylyel-kôzzel bazalt küpok tôrik ât. E bazalt kûpok kôzt leghatalmasabb a Kôhalom mellett emel- kedô hegy. E hegyen épult valaha a kôhalmi vâr, melyet mâr a XIV. szâzad- beli oklevelek ügy emlegetnek, mint Kewhalom (Kôhalom) vagy Kwhalom (Kûhalom) vàràt. E vàrnak nagyobb szerepe volt Erdély tôrténelmében Rôbert Kâroly idejében, mikor a lâzadô szâsz ispânnak, Henningnek birtokâban vala. Tamâs erdélyi vajda 1323-ban Rôbert Kâroly parancsâbôl ostrom alâ fogta s ez alkalommal Henning szâsz ispân életét vesztette. A vâr hârom részbôl : alsô, kôzép és felsô vârbôl âll, melyek egymâs fölött jökora magassâgban következnek. Az alsö vâr kütja 1623 —1629 között készult. A vâr hatalmas romjai az erdélyrészi vârromok legszebbjei kôzé tartoznak. A vârbôl gyönyörü tâjképben lâtjuk magunk alatt az egész Kôhalom-vidékét. Ejszakkeleti irâny- ban kéklik a Hargita, délen a fogarasi havasok fehérlenek és nyugat felé a tâvolban az Erdélyi Érczhegység sôtétlô lânczolata ismerhetô fol. Kôhalom kôrûlbelûl 3000 lakosü csinos kis mezôvâros, melynek emeletes és szépen épûlt foldszintes hâzai a benne lakök szorgalmârôl és jôllétérôl tanüskodnak. A Vârhegy déli oldalân dûs kén- és konyhasötartalmü fürdö van, melyet kôszvényes betegségekben és nôi bajokban a kôrnyék laköi jö sikerrel hasznâlnak.