Seite - 482 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

482 meszszikläja s vele szemben üjra jobb felöl az ürniösi Tepej, majd pedig az 01t hidja közeleben a Függö-kö zärjäk el a kilatast, mig vegre, egeszen a meder szikläi közt ztigö 01t partjan haladva, elhagyjuk a szorost s egy deli kanyarülattal a kitägült völgyben elerjük Agostonfalvdt, mely a szomszedos Erdövideknek fö forgalmi helye, s onnan toväbb, Brassö feie, Ürmösrz jutunk, mely a megyenek e reszen legvegsö közsege. A megye szekhelyere, Segesvärra visszaterve, ha innen a Budapest feie sietö vonattal indi'ilunk el, az elsö ällomäs a mär emlitett Ddnos, melylyel szemben a Nagy-Küküllö jobb partjan ATagy-Sz'ö litis fekszik, hol Kemeny Jänos erdelyi fejedelem 1662-ben a Kucsuk basa eilen vivott ütközetben elesett. Dänostöl delre, mintegy 17 kilometernyire fekszik Keresd\ hol legnagyobb nevezetesseg a Bethlen gröfi csalad hires värkastelya, melyröl az „Epiteszeti emlekek" czimü czikkben (e kötet 96-ik lapjan) volt szö. A kastelyt gyönyörü park veszi körul, melynek ritkasäg szämba menö khinai es japdni növenyei vannak. Keresdtöl delnyugatra, a szäsz-szent-läszlöi völgy egyik delkeleti oldalvölgyeben van Almakerdk, az Apaffyak egyik törzsfeszke. A XVII. szäzad folyamän a csalad szamos tagja temetkezett az itteni reformatus templomban, köztük Apaffy György (1635) es neje, Petki Borbäla (1660). Az elöbbinek koporsöjät Nicolai Illes nagyszebeni szobrasz faragta erdelyi szürkes feher märvänyböl; az elhünytnak vertezett alakjän kivül a koporsön szamos jelkepes faragvänyok läthatök. A közseg csücsives evangelikus templomäban van eltemetve II. Apaffy Mihäly nejevel, Bethlen Katalinnal együtt. Danostöl nyugati iränyban fekszik Medgyes rendezett tanacsü vdros, a hajdani Medgyes-szek s a jelenlegi bölya-berethalomi järäs szekhelye. Medgyes a Küküllö jobb partjän, a vasüt mellett, ejszakröl lankäs hegyektöl beszegett lapälyon fekszik. Legkoräbbi emlekezes röla egy 1268-ki oklevelben fordül elö. A XV. szäzad közepen mär värosi kivältsägokat elvezett. Ekkor epült a väros közepen ällö nagy, csücsives tcmplom is (1460), melynek tornyät az erdelyi reszek legmagasabb tornyänak tartjäk. Mätyäs kiräly rendelte el, hogy necsak a templomot, hanem a belvärost is fallal vegyek körul. Hogy a szek fö helyeve lehessen, ezert hosszasan kellett küzdenie Berethalommal epen ügy, mint Segesvärnak Szäsz-Kezddel. Csak 1553-ban sikerült ebbeli rangjät veglegesen megszilärditania. E väros a fejedelmi korszakban szämos es gyakran viharos escmenynek volt a szinhelye. A fö ter deli reszen ma is mutogatjäk azt a häzat, melyben Majläth Istvän erdelyi vajda az összeesküvö Gritti Lajost elfogatta. E värosban fogadta Bäthory Istvän fejedelem 1576 januär 28-än