Seite - 483 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

483 azt a kôvetséget, mely hirul adta neki, hogy Lengyelorszâg kirâlyâvâ vâlasz- tottàk. Itt vâlasztottâk Erdély rendei fejedelmôkké 1588 deczember 8-àn Bâthory Zsigmondot és 1605 szeptember 4-én Bocskay Istvânt. Itt dobtâk le 1618 februàr 14-én Bâthory Gàbor gyilkosait, Szilassyt és Nadânyit, a Ferencz-rendiek templomânak tornyâbôl, stb. A vâros kôzepén a kettôs kôrfallal kôrûlvett âgostai evangelikus nagy templom emelkedik. A kôrfalak kôzôtt van a papi lak, a gymnasium s a vele kapcsolatos iskolâk épûletei, tovâbbâ a régi vâroshâza. A templomtôl délkeleti irànyban van a nagy kiterjedésû fô tér, a melybôl, mint gôczbôl indiilnak ki a vâros ûtczâi egészen a belvârost kôrulvevô régi falakig, melyek Kôhalom. elôtt szép sétatér hûzôdik el. Ûtczâi kôzôtt legszebb a Farkas-ûtcza. A farkas- ûtczai kapun kivul van a huszâr-kaszârnya, a téli tornacsarnok és a „Szâsz egyetem"-tôl fôntartott fôldmives-iskola szép épûlete. Lakosainak szâma majd- nem 75°°, kik a fôldmivelésen és kézmûiparon kivûl fôleg bortermesztéssel és borkereskedéssel foglalkoznak. A vârostôl éjszakra és éjszaknyugatra esô hegyeken kitûnô bor terem, valamint az egész vidéken is. Medgyes lakôit mâr a régi szâsz krônikâk ugy jellemezték, — ellentétben a mogorvâbb természetû segesvâriakkal, — mint vidâm lelku és târsasâgszeretô embereket ; s valôban az erdélyi részekben ma is a medgyesieket tartjâk a legbarâtsâgosabb és a legvidâmabb természetû szâszoknak. Medgyestôl délnyugatra az elsô vasûti âllomâs Kis-Kapus, e szâsz és olâh kôrnyékbe beékelt magyar falu. Minthogy a Nagy-Szeben felé vivô szârny- 61*