Seite - 484 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

484 vonal itt ágazik ki a magyar államvasútak f<5 vonalából, e kis kôzség fontos forgalmi helylyé lett. A kopasz, de termékeny szántófoldekkel boritott dombok kôzôtti vôlgyben fekvô kózség lakosai legnagyobb részt magyarok, kik Három- székbôl telepedtek ide. Kis-Kapustól a Visza vagy Fehérviz vôlgyén a Nagy- Szeben felé vivó vasút mentén tehetünk egy kirándúlást a Fehérviz vôlgyének legnagyobb kôzségébe, Nagy-Selykre, mely a hajdani Selyk fiûszék fô helye volt. Nagy szerepet Szeben, Medgyes, Vizakna városok kôzelsége miatt soha sem vihetett, de kedvezô fekvésénél fogva és mivel a szomszédos Hásság és Kis-Selyk kôzségekkel együtt a fejedelmek is kiváltságokkal ruházták fol, mégis némi fontosságra emelkedett. Bíráskodási és vásárjogát hírdeti ma is az a tôbb száz éwel ezelôtt emelt pellengér-oszlop, mely ott áll a kôzség fô terén, kôzel a régi templomkastély repedezett mohos falaihoz. Nagy-Selyktôl keletre Hidegviz kôzségénél nyílik a Fehérviz vôlgyébe a Bôlya vôlgye, mely eredeti hazája az erdélyi részek általánosan kedvelt almájának, a pônyik almának. Hidegviztôl a Hidegviz, vagy eredeti nevén Kálva patak vôlgyében fátlan, de termékeny dombok kôzôtt érünk Mihdly- falvdra, melynek határában egy ôsrégi vár maradványai láthatók. Kôzelében 1890-ben igen értékes kelta-korbeli arany kincseket találtak, melyek ma az Erdélyi Múzeum régiségtárában ôriztetnek. Ódon református templomában van eltemetve Paskô Kristôf, ki, mint Apaffy fejedelem portai kôvete, tôrôk- országi útazásairól igen becses naplót hagyott hátra. Mihályfalvától délkeletre a vôlgy kôzepén Bólya kôzség fekszik. Várszerú régi kastélyát a XIV. század kôzepén Bólyai Gáspár bírta. Egy századdal késôbb a Vizaknai családé volt. Mátyás király 1467-ben hútlenség czímén elvette tulajdonosától és Ernst Jánosnak adományozta. Ezután is tôbb kézen ment át. Még a Mihály vajdáé is volt, míg végre 1629-ben Bethlen Gábor szalontai Toldi Gyôrgynek adta. A várkastély mellett álló rozzant templomban régi falfestmények láthatók. Sírboltjában pihennek a Toldi és Bólyai családok ósei. Itt született a legnagyobb magyar mathematikus, Bólyai Farkas (1775). A Bólya vôlgye éjszaki részének egyik mellékvôlgyében fekszik Szdsz- Márton-falva, hol a hajdani megyei tanácskozó terem asztalát ma az evangelikusok iskolájában órzik. A Bólya-vôlgy utolsó kózsége Szdsz-Almás. Innen éjszaki irányban a vízválasztón átmenve, Nemes kôzségénél a termékeny Muzsna-vôlgybe eresz- kedünk alá, hol legnevezetesebb kôzség a kies fekvésü Muzsna, csinos szász kôzség, melynek csúcsíves temploma és szép iskolaépúlete érdemli meg figyel- milnket. Ha Nemes kôzségét délkeleti irányban elhagyjuk, csakhamar eléijük