Seite - 492 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

492 tulajdonítja. Az is valószinú, hogy a magyarság fôleg a Kis-Kükülló vólgyét mindjárt az elsó megtelepúlés idején megszállotta. Ezt látszik bizonyítani az az érdekes jelenség is, hogy a megyében tôbb szász s majdnem vala- mennyi román lakosságú falunak magyar neve van s megfelelô szász vagy román neve is a magyar névból van rontva. Igy a szászok Orményest Irmesch-nek, Nádast Nadesch-nek, Szent-Lászlót Lassel-xvtk, Magyaróst Manieresch-nék nevezik. A román meg épen esak nyelve hangtórvényeinek megfelelô változtatással ejti ki a magyar nevet s hívja példáúl Bábahalmát Boboholmwak, Déget Deág-nak. Valószinú, hogy e vidékeknek eredeti magyar vagy szlávból elmagyarosodott lakossága a tatárjárás idején pusztúlt el, vagy a késóbbi tórók-tatár beütések alkalmával. A Kis-Kükülló vólgyében egyes határrészek és dúlók elnevezésében, továbbá a várromok némelyikéhez fúzódó népregékben fól is találjuk a tatárjárás emlékezetét. Igy Bethlen-Szent-Miklós határán van a Gyászmez'ónek nevezett hely, hol a néphagyomány szermt a tatárhad átvonúlva, a vidék ósszegyújtótt lakosságát fólkonczolta. A mezón emelkedô halmokat a nép a leóltek tetemeit fódó sirhalmoknak tartja. Az út mellett fekvó Tatárlaka kôzség is a tatárok emlékezetét látszik órzeni. A megye régi székhelye KüküU'óvár volt ; hajdan tekintélyes királyi vár, melyhez nagy uradalmak tartoztak. Nagy Lajos korában Veres Péter volt a várnagya, ki 1369-ben a Vlajkó oláhországi vajda ellen viselt hadban esett el. Mátyás király 1471-ben Pongrácz erdélyi vajdának adja zálogba, de utóbb kárpótlás mellett elveszi tôle és a szolnok-dobokamegyei Csicsó várával együtt István moldovai vajdának adja húbérúl. Ez idótól kezdve szakadatlanúl a moldovai vajdák birtokában volt Péter vajda uralkodásáig. Péter vajda I. János királytól Ferdinándhoz pártolt s ezért János király elvette tôle és tóbb urada- lommal együtt jegyajándékúl feleségének, Izabella királynénak ajándékozta. Ez után a vár az erdélyi fejedelmek birtokába kerúlt s ott is maradt Apaffy Mihály uralkodásáig, mikor Thókóly Imréé lett, a ki hútlenség czimén „nótáz- tatván", a rendek ifjabb Apaffy Mihálynak adományozták, kinek halála után az állami kincstár tulajdonává lett. A Bethlen grófi család 1764-ben kapta a kincstártól. A hajdani Küküllóvár nem a mostani várkastély helyén állott, hanem lentebb, a Kükülló lapályán, hol sánezainak nyomai még most is látszanak. Román neve — Cetate de balta — annyit jelent, mint tói vár. Román nevét bizonyára attól vette, hogy a síkon fekvó várak módjára vízzel telt széles árkok, sót mesterséges tavak és mocsarak vették kórúl.