Seite - 494 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

494 A megye mai székhelye Dicsü-Szent-Márton, a Kis-Kükülló jobb partján, a küküllöszög — sóváradi vasútvonal mellett, a melynek legfóbb állomása. Egy-két évtizeddel ezelótt még egészen falusias külsejú helység, melynek egyetlen kiemelkedó épûlete a régi nemesi udvarházhoz hasonlító megyeháza volt. Ujabb idóben gyorsan fejlôdôtt s ma 3000 lakosú csinos kis mezóváros pompás kôzépûletekkel s csinos magánházakkal, melyek elótt a fô útczában két oldalt jó karban tartott aszfaltjárda húzódik végig. Kózépúletei között legkiválóbb az új megyeháza, mely elött szép park terúl el, mögötte pedig egy 12 holdnyi mintaszerú faiskola, mely nagy hatással van a mindinkább follendúló megyei gyûmôlcstermesztésre. Kiválóbb épûletek még a megyei kórház, a kaszinó, új állami polgáriskola és az új római katholikus templom, de a többi felekezeteknek is igen csinos templomaik vannak. A város lakosai mezógazdasággal és szôlômiveléssel foglalkoznak. Mostanában az iparosok és a kereskedók száma is emelkedóben van. A Dicsó-Szent-Mártontól éjszaki irányban haladó úton alig egy óra alatt a megye éjszaknyugati sarkában a Maros balpartján levó Radnót kôzségbe érkezünk, mely nemcsak a megyének, hanem a Maros egész közepsö folyásának is egyik legélénkebb forgalmú helye. Itt szoktak kikötni a Gyergyóból jövö marosi tutajosok is. Az élénk és folytonosan emelkedô forgalom miatt a múlt évben a vasúti állomást tetemesen ki kellett bóvíteni. Epúletei közul nevezete- sebbek : igen régi szép református temploma és a piaczsort díszesító két tornyú új, római katholikus templom. A kozségtól egészen elkülönitve áll régi vár- kastélya, melyet mostani alakjában I. Rákóczy György építtetett újra 1630-ban. II. Rákóczy György 1650-ben Dég, Kisfalud, Oláh-Sályi, Lekencze, Maros- Dátos, Szent-György, Bogát, Ludas falukkal s több részjószággal egyetemben ócscsének, Rákóczy Zsigmondnak adományozta. Késóbb Apaffy Mihály birto- kába kerúlt, ki itt 1665-ben részleges országgyúlést, 1673-ban pedig egyház- kerúleti kozgyúlést tartott. A XVIII. században a Bethlen család tulajdona lett a hozzá tartozó uradalommal együtt. 1887-ben az erdélyi római katholikus státus vásárolta meg s az uradalomban szép gazdaságot rendezett be. Radnóttól nyugatra, a Maros balpartján húzódó termékeny szép völgyben Csapó kôzsége következik, melynek 800 fónyi magyar és román lakossága között több kisebb-nagyobb földbirtokos lakik, kiknek udvarházai a kozeledó vasúti kocsik ablakából már messzire láthatók. Határában több kisebb minta- gazdaság van. A szomszédos Ugra kôzség gróf Haller Györgynek dombon álló szép kastélyáért érdemel említést. Közel van ide Kerell'ó-Szent-Pál falu,