Seite - 498 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

498 emelkedô hegyen egy ismeretlen korbôl szârmazô vâr némi nyomai lâtszanak. Gôgânvâralja a régen hires, de mâr kihalt Alia csalâd birtoka volt, mint a szomszédos Szdsz-Bonyha is, melynek jô borân kivûl nevezetességei a grôf Bethlen-féle régi kastélyok és szép mintagazdasâga. A kôzség végén négyszôgalaku, lapos hâtû domb emelkedik, melynek tetején hajdan valami kolostor âllott, de ma romjainak is csak nyomai lâtszanak. Odâbb Berndd kôzségét elhagyva, ûjra a Kis-Kukiillô vôlgyébe jutunk, a mâr emlitett Felsô- Kàpolna kôzséghez, a honnan a kanyargô folyô vôlgyében nyugatra haladva, Mikefalva és Abosfalva kôzségek utân Gdl/alvdrz érkezûnk. Bem tâbornok itt mérte ôssze fegyverét legelôszôr, 1849 januâr 17-én az erdélyi csàszâri hadak fôvezérével, bârô Puchnerrel. A csatât a magyarsâg javâra dôntôtték el Bem ¿¡gyûi, ki mâsnap diadalmasan haladt Medgyesen ât Szeben felé. Gâlfalvârôl déli irânyban, egy patak erdôs és szûk vôlgyében érdekes kirândùlâst tehetùnk a borârôl hires Bogdcs szâsz faluba. E kôzség régi templomànak legnagyobb ékességei a XVI. szâzad elejérôl valô, gyônyôru faragàsû templomi székei, melyek valôsâgos remekei a régi mûfaragô iparnak. Innen titunk a kitunô fehér bort termô s minta szôlôgazdasàgairôl hires Sz'ôkefalvdn keresztul visszavisz a megye székhelyére, melytôl délre Borzds kôzségét ldtogathatjuk meg jôdos sôs forrâsai kedvéért. Dicsô-Szent-Mârtonbôl délnyugati irânyban a kûkùllôszôg—sôvâradi vasùt mentén visz tovâbb ûtunk. Jobbra jôl mivelt szôlôhegyektôl koszoruzva Dombô és Kirdly/alva kôzségek maradnak el. Mind a kettô borairôl hires. A megyei vit mentén egymâsutân kôvetkezô Addmos és Sovény/alva kôzségekben az erdélyi hagyomâny a régi hires magyar jogtudôsnak, Verbôczy Istvânnak bôlcsôjét keresi, noha ennek semmi tôrténeti bizonyitéka sincs. A Sôvény- falvàtôl délre fekvô KùkùU'èvdmîù. a megyei rit kétfelé âgazik : egyik a Kis- Kûkûllô vôlgyében tovâbb kigyôdzik a megye délnyugati sarkâig, a mâsik pedig délkeleti irânyban Alsô- és Felsô-Bajomon ât Medgyesnek tart. Kûkûllôvâr multjârôl és régi vârârôl mâr megemlékeztûnk. Mostani vârkastélyât Bethlen Gâbor erdélyi kanczellâr épittette 1769-ben. Jelenleg a Haller grôfok tulajdona. A Kûkullô partjân egy festôileg szép magaslaton fekszik a négyszôgletu vaskos, két emeletnyi magassâgû épûlet, melynek négy sarkân egy-egy kerek bâstya emelkedik. A kastélyt nagy park veszi kôrûl, mely régebben egyike volt Erdély legszebb diszkertjeinek. E kôzségnek figyelemre méltô épûlete még a XV. szâzadbôl szârmazô csucsives, reformâtus templom is, melynek egyik ékessége Patôcsy Zsôfiânak a XVI. szâzad végérôl valô dombormuves siremléke. Nem