Seite - 499 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

499 régiben a templom sirboltjàban igen érdekes XVI. szâzadbeli ékszereket és ruhàkat talâltak, melyek jelenleg az Erdélyi Müzeum birtokâban vannak. Most a templomnak csak fô hajôjât hasznâljâk isteni tisztelet helyéûl, a többi része magtâr. Küküllövdrtöl délnyugatra a Kis-Küküllö jobb partjàn figyelmet érdemlô hely- ségek : Bethlen-Szent-Miklôs és Magyar-Bénye. Az elôbbi eredetileg a bethleni gröf Bethlen csalàd birtoka volt, melyet Bethlen Gergely kapott Zsigmond kirâlytôl adomànyûl. Bethlen Miklös kanczellâr elbeszéli „ Emlékiratai " - ban, hogy bâtyja, Farkas, a mostani kastély helyén egy jöl megerösitett vârkastélyt emeltetett, melynek széles àrkaiba be lehetett vezetni a Küküllö vizét. Mihelyt <5 a jôszâgot âtvette, elhatârozta, hogy a régi helyébe egy franczia izlésû kastélyt épittet. Föl is épittette, még pedig a kôzségtôl délre fekvô glogoviczai, isme- retlen korböl szârmazô vàrrom köveiböl. A diszesen épult kastély termeit aztân a hét napjait àbrâzolô jelképes alakokkal szépen kifesttette, a mi abban az idôben Erdélyben igazi ritkasàg szâmba ment. A kastély és részben az uradalom ôrôkôsôdés utjân a bärö Brukenthal csalàd birtokâba jutott s onnan a csalàd utolsö férfi sarjànak, Kârolynak, elhünytäval az evangelikus egyhâzra szâllott. A Kis-Küküllö bal partjàn, az orszâgûttôl is balra Zsidve és Bolkdcs szâsz lakossàgû kôzségek érdemelnek emlitést. Az utöbbinak olyan szép elemi iskolaépûlete van, mely becsuletére vâlnék bàrmelyik vârosnak is. Ebben az irànyban legszélsô kôzsége a megyének Magyar-Péterfalva, tiszta magyar lakossàggal. E kôzségbôl àtmenve a Nagy-Küküllö jobb partjâra, az elsô nagyobb kôzség ott Hosszûaszô, mely együttal a jârâs székhelye is. Jö mödü kôzség, melyben több csinos udvarhàz van. Tôle délre esik a vasùt mellett Mikeszdsza, mely a mâr kihalt bârô Radâk csalàd birtoka volt. Tâvolabb keletre gazdag szôlôhegyektôl koszoruzva Kis- és Nagy-Ekemez'ô, kivàlô bort termö, jö mödü szàsz kôzségek fekszenek. Innen keletre van Darlacz szâsz kôzség, melynek csucsives templomâban szép régi falfestmények és pompâs faragâsù templomi székek vannak. Darlacztöl éjszak-keletre Somogyom kôzsége a hatârâban talàlt népvândorlâskori aranyleletrôl lett ismeretesebbé. Medgyestôl éjszakra, a Küküllövär felé vivö ütban van a megye egyetlen, de nevezetes fûrdôhelye, Felsb-Bajom, vagy màs néven Bazna. A falu mellett szôlôhegyekkel szegélyzett kies völgyben âll a fürdötelep. E fürdö vizének forràsât a XVII. szâzad végén pâsztorok fedezték fol. A forrâs mellett letele- pedve, tüzet raktak s egyszen-e csak legnagyobb bâmiilatukra a forrâs, azaz a vizböl elszabadülö gâz meggyüladt. A tudoményos vilâgot egy Vette György 63*