Seite - 500 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

500 nevü szebeni vegyész tette elôszôr figyelmessé erre a természeti ritkasâgra. A XVIII. szâzadban mâr széltében ismeretes volt a bàznai forràsnak kôszvény eilen valö nagy hatàsa. Frankenstein Bâlint szâsz comes egy kôlteményben meg is énekelte e viz csodatevô erejét. A jôd- és egyéb sökat tartalmazö forrâs sajât lerakodâsaibôl képzôdôtt szikla tôvében fakad. A fürdötelepet jöl gondozott terjedelmes park veszi kôrûl. E parkban az elôbb emlitetten kivûl még öt forrâs fakad, melyeknek vize a filrdôhâz meleg kâdfûrdôit és a négy tükörfürdöt lâtja el. Lâpfûrdôt is készitenek a kôrnyékben nagy mennyiségben elôfordûlô sôs lâpfôldbôl. A fürdö legérdekesebb kûlônlegessége a forrâsok vizébôl kiômlô mocsârgâz. Ama forrâs fôlé, melybôl e gàzkiômlés a legnagyobb, faoszlopokba burkolt vascsövek vannak âllitva, melyeket fôlûl egy âtlyukgatott fémgolyô, mint valami korona foglal össze. A csövekben fôlszâllô mocsârgâz a fémgômb lyukain kiömlik s ha meggyujtjâk, mint valami tuzgömb ég. Nappai alig észrevehetô, de mihelyt besôtétedik, messzire ellâtszik a kékes läng. Hasonlö gàzkiômlés van a Felsô-Bajomtôl éjszakra s Dicsô-Szent-Mârtonhoz nem messze fekvô Sâros kôzség hatârâban is. Itt egy hegy lâbânâl levô mélyedésbôl a ômlik ki felsô-bajomihoz hasonlö gâz. A pasztorfiuk késô nyâri és korai ôszi estéken meggyujtjâk e gâzt és tûzénél kukoriczât sütnek. Igy ég a bakui ôrôktuz kisebb kiadâsban a két Kûkûllô kôzének e két pontjân, a természeti ritkasâgokban és regényes vidékekben különben szegény, de gazdag és âldott termôfôldû Kis-Kûkullômegyében. Also-Fehérmegye. A Torda-Aranyosmegyétôl délre, a Maros folyö két oldalân terjedö Alsö- Fehérmegye eredetére nézve egyike az ôsi erdélyi hét megyének. Hajdan magâban foglalta Erdélynek majdnem egész déli részét, a bihari havasoktöl, Tordâtôl, a Küküllötöl és Udvarhelyszéktôl a déli hatârhavasokig terjedô nagy terûletet, tehât nemcsak a mai Nagy- és Kis-Küküllö-, meg Hunyad- megye egy részét, hanem Szebenmegyét, a Barczasâgot és Fogarasfôldét is. Elsôség illette meg az erdélyi megyék között, mert innen kormânyoztâk azokat az Àrpâd-hâzi kirâlyi herczegek, a vajdâk és a nemzeti fejedelmek. E nagy teruletnek jô részét régi okleveleink ismeretlen fôldnek, vadon pusztasâgnak emlitik, a hovâ kirâlyaink szâzadokon ât jôvevényeket, idegen népeket, mene- kûlôket telepitvén, oltalmaztâk s mindenféle kivâltsâgokkal, politikai és ônkormânyzati jogokkal erôsitették e telepitéseket. Ezekbôl alakultak ki