Seite - 502 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

502 rohanó hegyi vizek, erdók, sziklák és kopár helyek jellemzik. Amott a mezó- gazdaság és az állattenyésztés virágzik; emitt, hol 116o négyszógkilométernyi vidék már 500 méter magasságon felúl emelkedik, az erdógazdaság, a legeltetés, meg a bányászat áll elsó helyen. Igy egészítik ki egymást a megye külónbózó vidékei; az Erczhegység lakossága a Marosvólgynek s a mezóségi részeknek gabonáját, a Hegyaljának borát fogyasztja és fizet érte fájával, kóvével, állati nyersterményével és saját termelésú aranynyal. Eghajlat tekintetében a Maros mente szelid, enyhe, kellemes, úgy szintén a balparti dombvidék is; a jobboldali hegyek kózótt késó és róvid, de annál kellemesebb a tavasz, jó meleg a nyár, s a védettebb helyeken, habár hosszabb, de kevésbbé zordon a tél, mint a széljárta Maros-vólgyben. Legmagasabb lakott helyek az Inkei-telep a Bráza-hegy mellett, a Negrilest- telep a gáldi patak felsó vólgyében, Havas-Gyógy, Mogos, Verespatak, Bucsum-Pojén kózségek 900—1000 méter magasságban; sót 1100 méter magasságig is találhatók egyes állandóan lakott házak. Négy rendezett tanácsú város: Gyula-Fehérvár, Nagy-Enyed, Vízakna és Abrudbánya, továbbá 177 kózség van a megyében. Hiába keresnénk itt oly népes és nagy kózségeket, mint az Alfóldón'; a legtóbb helység kiskózség 500 — 1500 lakossal; nyolcznak lakossága 3—5 ezer kózótt váltakozik; nyolczezeren felúli lakossággal biró kózség csak egy van. A lakosság nagy tóbbsége óstermeléssel foglalkozik; sokan bányász- kodnak, vagy a nagy terjedelmú erdóségekben keresnek foglalkozást. A kis- iparnak és a kézmívességnek minden neme képviselve van a megyében, de gyárak tekintetében a legszegényebbek kózé tartozik az országban; pedig van sok fól nem használt víz-ereje, bóségben még olcsó fája, elég olcsó és használ- ható munkása, sok értékesíthetó nyersanyaga, jó úthálózata és ipari vállala- tokra kiválóan alkalmas vidéke. A lakosság tóbbsége román. A magyarság leginkább a városokat lakja, meg a Maros mentét s a balparti részeket vegyesen a románsággal, de van nehány tiszta magyar falu is. Vallás tekintetében a góróg-keletiek és a góróg-katholikusok vannak tóbbségben; számra nézve azután kóvetkeznek a reformátusok és a római katholikusok. A hegyekben és vólgyekben a mediterrán, a szármata és a pontusi korszak, valamint a vulkáni cziklus alakúlásai egész változatosságukban fól- lelhetók. A marosújvári és vizaknai sótelepek, a jobbparti mészkóhegységek és szirtek, a Pilis, a Csáklyakó, a Kecskekó, stb., aztán az eruptiv kózetek: