Seite - 504 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

504 A Maros balpartján elhúzódó alacsony hegysorok és hegycsoportok a Hargita hegység, illetóleg a szebeni havasok nyúlványainak tekinthetók. A jobbparti hatalmas hegyvidék az Erdélyi Erczhegység, mely a Bihar- hegységból kiindúlva egy 107 kilométer hosszú, magas csúcsokkal és hegy- hátakkal váltakozó folytonos hegylánczot alkot. E hegysorban a Vtilkán a legmagasabb csúcs (1264 méter), a legalacsonyabb mélyedés pedig az „abrud- bánya—brádi" út hágója (745 méter). Ezek kórúl csoportosúlnak a méhükben aranyat rejtó Érczhegyek úgy Alsó-Fehér-, mint Hunyadmegyében s ennek zarándi részeiben. A megye hegyeinek fó domborúlata az Aranyos-menti csoportban a Pojenitza (1440 méter), a zalatnai és abrudbányai csoportban pedig a Dimbo (1371 méter) és a Feketél'ó (Nyegrilásza 1368 méter), melyek száz négyszógkilométert elborító hegytömeget alkotnak s a melyeknek csoport- jából a vulturi, fenesi, ompolyiczai, gáldi hegylánczok ágaznak szét. A megyében eredó vizek mind a Marosba folynak vagy egyenesen, vagy az Aranyos, a Kükülló, az Ompoly és a Sebes mellékfolyók útján. A Maros Kutyfalvánál már mint nagy folyó lép a megye terúletére és 170 kilo- méternyi kanyargó út után a szarakszói kopasz hegyoldalaknál távozik Hunyadmegyébe. Folyása a szabályozás hiánya miatt többnyire rendetlen; rongálja a partokat; zátonyokat, szigeteket alkot különösen oly helyeken, hol a hegyek kózúl lefutó mellékvizeinek hordalékait fogadja magába. A Maros mellékvizei a balparton több kisebb patakon kivúl: a lassú folyású, iszapos Nagy-KüküU'ó, mely Balásfalvánál a Kis-Küküllót is magába fogadja; továbbá a nagy vízbóségú, kristálytiszta Sebes patak, mely ipari czélokra kiválóan alkalmas; s végúl az alvinczi, tartar ai és csorai patakok, melyeknek homokjában arany-, platina- és egyéb fémszemcséket találnak. A jobbparti mellékvizek kózúl legkiválóbb az Aranyos, mely a Bihar-hegység fó tómegéból, a Kukurbétából ered s az Erczhegység több patakját magába véve, Torda-Aranyosmegye terúletén keresztúlfut és Maros-Koppándnál Alsó- Fehér terúletére ér s ott a Marosba ómlik. Nagy folyamvidéke van; vízben gazdag; nagy lejtése miatt egyike a legsebesebb hegyi folyóknak.- Gyorsan árad, sok tórmeléket hord; vize rendes idöben friss és tiszta; faúsztatásra, fúrészmalmok hajtására, stb. használják. Ez általános áttekintés után járjuk végig a megye egyes vidékeit s lépjünk be elöször is a Maros vólgyébe Székely-Kocsárdnál, hol az állam- vasútak kolozsvári és marosvásárhelyi vonalai találkoznak. A Maros mentén elóbb a balpartra irányozzuk figyelmünket, mert a jobbparti s már Torda-