Seite - 508 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

508 mely 1896-ban kezdte meg mûkôdését. Mâr messzirôl szembe tunik a Maros partjân e hatalmas gyàrtelep nagy gyâri épûleteivel, fûstôlgô kéményeivel és szâmos tiszti és munkâshâzaival. Az aussigi gyârat is birô osztrâk vegyipari târsasâg létesitette ezt egy milliô forintot meghaladô befektetéssel, a magyar kormâny tâmogatâsâval. Negyvcn holdon terûl el e gyàrtelep, mely a Solvay-féle eljârâs szerint nagy tômegben gyârtja a meszesitett és jegeczes szôdât, mintaszeru berendezkedéssel, s 14 hivatalnoknak és 200 âllandô munkâsnak ad foglalkozâst. A gyâr félmilliô hektoliter oldott sôt kap a maros- ûjvâri bânyâkbôl, kôrulbelôl 1500 vasûti kocsi mészkôvet szâllittat magânak az Ompoly-menti mészkôsziklâkbôl s ezekbôl fél milliô forint értéket meghaladô vegyészeti anyagokat termel, melyeket nagyrészt az orszâgban ad el. A 4060 lakosû s csinosan kiépûlt Maros-Ujvâr kies fekvésével és ujabb idôben sôsfûrdôjével kedvelt nyaralô helyévé lett a kôrnyéknek. Szakemberek és turistâk sûrûn lâtogatjâk. Maros-Ujvâron tul, a miriszlôi szorulatnâl emlitésre méltô helység a fensikon fekvô Maros- Gombds, hol az erdélyi részekben eddig egyetlen ôsmagyar leletre bukkantak. A miriszlôi dombokon tûl, Vlâdhâzân felul a Szirb hegység tunik fol, melynek tetején a tôrténelem elôtti korbôl szârmazô tumulusokat talâltak. Gombâstôl délnyugatra a Maros és a vasut mellett egy vôlgykatlanban fekszik Nagy-Enyed, a megye kôzigazgatâsi székhelye. Eredetileg szâsz telepités volt, de mint ilyen, nem birt ônâllôsâgra vergôdni. Népe lassanként megszapo- rodott a Gyula-Fehérvârat ért pusztitâsok utân ide menekult csalâdokkal ; nagyobb fontossâgra a XVIII. szâzad elején jutott, mikor Steinville tâbornok 1713—20-ig a régi fejedelmi t Gyula-Fehérvâr egy részét leromboltatta. Akkor kôltôzôtt ât 3 megyei hatôsâg Nagy-Enyedre, melynek kôrnyékén a girâs széket alkotô nemes urak nagyobb része lakott. Most rendezett tanâcsu vâros, egyszerû, de kényelmes hàzakkal, s 7287 lakossal, kiknek tôbb mint kétharmada magyar s nagyrészben reformâtus. Erdekes régi épulete a refor- màtusoknak a piacz kôzepén emelkedô nagy temploma, az azt kôrnyezô vdr ôdon bàstyâival és tornyaival, mindenik felékitve annak a czéhnek a czimerével, melynek az illetô tornyot védelmeznie kellett. Tôrvény rendelte, hogy az enyedi polgârok adjanak a vdrban helyet az oda menekulô megyei birtokossàgnak. Pedig e vâr nem nagy biztonsàgot nyûjtott. Az utôbbi négy szâzad mind- egyikében legalâbb egyszer leégett, folprédâltatott s elpusztittatott e vâr és vâros. Mihâly vajda és Bâsta pusztitâsai utân a II. Râkôczy Gyôrgyhôz hû Enyedet a tatâr khân dûlta, a ki elvitte a polgâroknak minden drâgasâgukat