Seite - 509 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

509 és râadâsul még hàrom szuzet; késôbb 1704 virâgvasârnapjân Tiege tâmadta meg labanczaival ; s végre következett az 1849-iki januâriusi pusztùlâs. Ès mindezek daczâra a csalâdok maradékai visszatértek a füstölgd romokhoz s a vâros mindannyiszor ûjbôl fôlépûlt templomaival együtt. Enyed legnagyobb nevezetessége a B ethlen-kollégium, melyet a nagy fejedelem, Bethlen Gâbor, alapitott 1620-ban s mely az idô viszontagsàgai folytân Gyula-Fehérvârrôl ide helyeztetett ât. A fôiskola tanszékeire kezdetben a legjelesebb erdélyi tudösok mellé Herbornböl, Heidelbergbôl is hivott be Gyula-Fehérvir : A vir. hires tanârokat, igy Opitz Mârtont, a költöt, Bisterfeld és Alstedt hirneves tudösokat, kiknek ezer imperialis tallér fizetést adott (mai érték szerint legalâbb 20.000 korona) s uralkodâsa végsô éveiben gondoskodott a kollégium fönmara- dàsârdl is, nevezetes készpénz adomänyok mellett az iskolânak hagyvân a tokaji Hét-szôldt, melyet akkori iddben 90.000 forihtra becsûltek, az enyedi uradalmat a hozzà tartozö részjdszâgokkal, több ezer hold crdôvel és még a debreczeniek taksâjât. Ezenkivul 40 alumnusra tett alapitvânyt, kiknek nemcsak ingyen tanittatâsârdl, hanem élelmûkrdl is gondoskodott. Egy merész üjitd, Apâczai Cseri Jànos, az akkor szokâsos latin nyelv helyett itt tanitott eldször magyar nyelven tudomânyokat. A II. Râkdczy György letételére betört török-tatär