Seite - 512 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

512 Toroczkó vólgyét s kóróskórúl a Kárpátok hegysorát a Retyezáttól a fogarasi havasokig, azután a Hargita s a radnai havasok kôrvonalait. A nyugati havasokhoz csatlakoznak a Tark'ó megragadó sziklacsoportozatai, s e szikla- hegyek szakadékaiban a remetei és a gyógypataki szoros, a havasi gyopár hazája, hova a 300 méter magas sziklafalak kózé alig hatol be a nap sugara; azután a várszerú Csáklyak8 sziklatómbje, három külón órási sziklaoszlop, melyeken óskori leleteket találtak; szomszédos vele a Gáldi szirt s alatta a gyónyórú gáldi sziklaszoros festói mészszirtjeivel, sziklafalaival, vízeséseivel és szakadásaival; és végúl a Kecskekft, e magas hegy kúpjából még maga- sabban kinyúló sziklakúp, melyhez Tündér liona és Argyrus királyfi szép regéje fúzódik. A hegyesen végzódó sziklaormon kis lapos terúlet van, hol maig is láthatók azon vár alapfalai, mely okleveleinkben „Castrum Kecskés" néven fordúl eló, de II. Ulászló király idejében, mikor birtokosai már nagyon nyugtalanították a vidéket, leromboltatott. A mészszirtek és kúpok e lánczolatában gyakran találnak ezredévekkel ezelótt folyt élet nyomaira ; leltek itt a tôrténelem elótti korszakokból származó emberi és állati maradványokat, cseréptôredékeket, kezdetleges eszkôzôket. Nagy-Enyeddel átellenben a Maros balpartja szelidebb, erdós dombok, vízmosások, mezógazdasági mívelés alá vett domborúlatok, szólókkel betlltetett hegyoldalak, fensíkok szegélyére vagy horpadásokba telepedett kózségek váltakoznak, melyek kózúl külón megemlítést érdemel Csombord, hires szóló- hegyével s a báró Kemény család régi udvarházával. Tóvisnél elágazik mind az országút, mind a vaspálya a Kükülló vólgye felé ; mi folytatjuk útunkat a Maros-vólgyben, melyet itt szélesebbé tesz a gáldi és vajasdi patakok óblózete. Egy ívalakú hegyláncz alkotja az alsó-fehérmegyei Hegyalját, a mészkóhegységek aljába telepedett Gáld, Krakkó, Magyar- és Oláh-Boros-Bocsárd,\ Czelna, Magyar-Igen, Sárd,, Borbánd hires bortermó kózségekkel. Hajdan jó módú nemesség lakta e kôzségeket s Gyula-Fehér- váron alúl is Alvinczet, Borbereket, Akmárt, Szarakszót. A számos kastélyban és csinos kuriákban hazafias érzéssel, a kózügyek iránti lelkesedéssel, magyar vendégszeretettel találkoztunk. Kellemes, barátságos volt a társas élet, zajos és víg a hegyalji szüret, melyen a vármegye fóúri és nemes családai s értelmiségének szine-java találkozott. Sulyos csapások, gazdasági válságok miatt a régi jó módnak, bóségnek és vígságnak most csak a hire van meg ; a régi szép nemesi kuriák omladoznak, a magyar birtokos osztály nagyon megapadt, küzd az