Seite - 520 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

520 szem, s aztän elhagyva a Maros völgyet es a Hegyalja öblözetet, az Ompoly völgyebe kanyarodunk. Ompoly iczdvtä. beldthatunk az Ompolyicza patak hosszü es szuk völgyebe, mely tele van boglyaszeru meszsziklakkal, törpe fiökdival a fölöttük emelkedö hatalmas meszhegykupoknak. A völgy mind- inkdbb szükül. Balröl a römai katholikus püspökseg erdösegei meg tartjäk a hegyek humuszdt, a jobb oldalon ellenben mär nagyobbreszt kiirtottak az erdöket, a hegyoldalakat fölszantottdk, de nehdny evtized alatt a gyakori zäpor es felhöszakadds lemosta a keves termö földet, igy most valösdgos karsztok es omlöhegyek foglalnak el negyszögmerföldeket, veszelylyel fenye- getve a hegyek läba alatt meghtizödö közsegeket, rongdlva mindtintalan az dllami titat, a vaspdlyat s kötörmelekkel boritva el a kies völgyeknek meg meglevö termekeny reszeit. Egy magas hegyküpon epületrom emelkedik, messzire Idtszölag ural- kodvän a völgy fölött. Ez a hegy Szent Mihdly köve, melyen hajdan a pälosok kolostora ällott; ma mdr csak egy omladozö fala lathatö. Oddbb Metesdnel, Pojänanäl a meztelen meszszikläk egesz sora meredez ki a földböl. Innen szällitjak a kitünö meszkövet a marosüjväri szödagydrnak. Fölebb PreszdkdnbX megszorül a völgy; a Feketelö hegynek egy nyiil- vänya alig enged helyet az Ompolynak, mely az 1848-ban itt elesett zalatnai polgärok szep emlekoszlopa mellett elfutva, a kövi pisztrangban düs fenesi patakkal egyesül. A balparti hegysornak meg meglevö erdösegeit kincstär es közseg vetekedve vägja, üsztatja es szallitja a Maros völgyebe; egy szaka- dekaban pedig a Bibarcz patak menten egy maganvallalat fedöpalat aknaz, mert az egesz hegyseg kivalöbb minösegü, ipari fölhasznäläsra alkalmas pala- retegeket tartalmaz. Az Ompoly völgyenek legnagyobb, mintegy 4000 lakost szämlalö közsege Zalatna. A vulturi es a Trajän patak összefolydsänal fekszik, hol egy völgykatlanban az Ompoly keletkezik a Dimbö, a Zsidöhegy, a Bräza es a Magura nevü hegyek közt. Ösidök öta fö helye az erdelyi arany- es ezüstbanyäszatnak, s ma is szekhelye a bdnyahatösagoknak: a banyakapitany- sdgnak, fö bdnya- es vegyelemzö-hivatalnak, arany-ezilstkohönak s az azzal kapcsolatos szenkeneggyarnak. Fontos köfaragö es köcsiszolö iskoläja. A kö- csiszolds nepszerüsitese ertekesithetökke fogja tenni azokat a fel-nemes köveket, melyek, mint a grdnät, Iabradorit, malachit, ametiszt, kalczedon, karneol, agät, onix, jdspis, szarukö, lydiai kö, a hegyi kristalyok, s az aranynak, tellurnak es piritnek e kövekkel elöfordülö szines vegyülekei böven taldlhatök e hegy-