Seite - 530 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

530 meg. Egyúttal késznek nyilatkozik, hogy „az egész világon gazdagnak hirdetett Erdélyben" maga is nyit egy aranybányát. Ugy látszik, Thavonath nem sokáig árúlkodhatott az erdélyiekre, mert 1700-ban már Sceau grófnak ad Lipót király útasításokat az erdélyi bányá- szatra nézve; de egyúttal fólhasználja az erdélyieket is, elsó sorban Kóleséri Sámuel orvost, ki mint fentebb is említettük, alaposan ismerte az erdélyi bányászatot. Nevezetes intézkedése a királynak, hogy az arany és ezüst beváltását a fiskus külón jogának jelenté ki, s egy piseta aranynak beváltási árát 3 rhénes forintban állapítá meg. A nyers vagy olvasztott aranynyal való kereskedéstól a zsidókat és górógóket halálbüntetés terhe alatt eltiltá. Meg- hagyja Sceau grófnak, hogy egy, minden áron szükséges pénzveró házat létesítsen. A pénzveró házat már 1701-ben Gyula-Fehérvárt csakugyan fól is állították. 1702-ben még részletesebb intézkedéseket tesz a király az erdélyi bánya- vidék érdekében. Kiküldi Kóleséri Sámuelt, a kit erdélyi bányafelügyelóvé nevezett ki, hogy az abrudbányai városbíróval az Abrudbányán és vidékén lévó bányákat vizsgálja meg, a rendetlenséget szúntesse meg s hogy czélszcrú intézkedéseket tegyen úgy a bányászat, mint az aranymosás tekintetében; hogy gondot. fordítson a stompckxa.; a Verespatak melletti Korna hegyben ásott tavat állítsa helyre, s ha szükséges, ásasson a zalatnai uradalom jobbá- gyaival újabb tavakat a zuzóknak vízzel való ellátása czéljából. Elrendeli, hogy az ósszes bányákban és zuzókban termelt aranyat és ezüstót vasár- naponként váltsák be Abrudbányán a királyi „auri campsoru-nál, kinek számára Abrudbányán a piaczon egy házat rendel vétetni, hogy a gyújtótt aranyat két hajdú órizze, s „minthogy a vad hegységek miatt az útak igen inpracticabilisaku, az inspectornak legyen gondja arra, hogy a beváltott arany biztos alkalommal Zalatnára, onnan pedig a fehérvári pénzveróbe vitessék. „Ósidóktól fogva, — írja rendeletében Lipót király, — bizonyos tórvények (bányastatutumok és bányaszokásjog) voltak Abrudbányán; azok vizsgál- tassanak meg, s ha nem ellenkeznek a kózjóval, meghagyathatnak.tt Az arany- bányákon kivúl Zalatnán czinóber (kénesó)-bányák is vannak, melyeket az elóbbeni fejedelmek nagy haszonnal míveltettek, de a háborgós idókben abba- hagytak; csak oláhok kapargatnak most bennók, de úgy, hogy mihelyt egy kóre találnak, azt kikerúlik s rendet nem tartanak. Ennek kóvetkeztében rendeli Lipót király, hogy e czinóberbányákra fordítson a felügyeló külónós gondot, mert szándéka Zalatnán a kénesóre nézve fóárúhelyet fólállítani.