Seite - 531 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

531 Minthogy a rendszeres bànyâszathoz sok ember és élelem kell, az abrud- bànyai és zalatnai hegységekben pedig — kevés gyümölcsön kivul — gabonàt nem termesztenek, meghagyja a felügyelönek, hogy a gabonâval valö szer- fölötti ûzérkedést hatalmânâl fogva gâtolja meg; bort és gabonât idejekorän szerezzen be; ôriztesse azt a zalatnai uradalom hivatalnokai âltal, hogy a szûk termésû esztendôkben a vidék élelmezése fônn ne akadjon. MOREL U G.FJ.E J. Aranyzüzdäk Verespatakon. Lâtjuk mindezen intézkedésekbôl, hogy az erdélyi bânyâszat akkor, midôn Erdély visszaszâllott a magyar koronâra, a folytonos belzavarok miatt, melyek e vidéken is érezteték hatâsukat, meglehetôsen pangott. III. Kâroly szintén mélyre hatö intézkedéseket tett. 1722-ben oly czélbôl, hogy a bânyâszat mennél jobb làbra àllittassék, kiterjesztette a Miksa-féle bdnyatörvMyt e vidékre is, egyuttal megerôsiti Abrudbànyânak és Körös- bänyänak helyhatôsdgi jogât; elrendeli, hogy azok, kik bànyâszattal foglalkoz- nak, ne hâborgattassanak ; a bânyâszati és biröi hatôsâg gyakorlâsâra kirâlyi hivatalnokot nevez ki s Abrudbànyât rendeli székhelyéul. Halàlbûntetés terhe alatt megtiltja a zsidöknak, hogy a bânyavârosokhoz 7 mérfôldnél kôzelebb 67*