Seite - 534 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

534 arany, uralkodäsa utolsö eveiben pedig mär 90.000 darab arany, vagyis körulbelül felmilliö forint erteku a termeles. A Märia Terezia ältal megteremtett alapokon toväbb emelkedett az erdelyi aranybänyäszat. A XIX. szäzad elsö feieben mär 135,000 darab arany-erteket termelnek es 2500 nemesfem-bänya, 1500 züzö van muködes- ben s az aranymosökat is beszämitva, több mint IO.OOO ember foglalkozik a nemesfem-bänyäszattal. E szäzad vegen meg munkäsabb, elenkebb es sike- resebb a bänya mivelese. Abrudbänyän es Verespatakon van a legtöbb bänyatärsasäg, nagyobb reszük azonban kis egyesület, szämbavehetö befektetes vagy berendezes nelkül. 180 bänyatärsulat bänyäszkodik az aranyat rejtö Orla, Igren es Vajdoja hegyekben, a Letyi, a Kirnik es a Boj hegysegben, melyben a Csetätye is van. A bänyäszati szokäsjog e videk körulmenyeihez alkalmazkodott. Sajätsägos fejlödesenek maradvänya az e bänyamegyeben szokäsos kis bdnyahatdr. Hogy ugyanis nehäny nagy vällalat ne monopolizälja az aranyban düs hegyeket: kis gömbhatärokat, üjabban köbhatärokat adomänyoztak (csak 38 meter hosszban), hogy ilykep mennel több vällalat kutathasson es elhessen meg e hegyek gazdagsägäböl. A nyert erczkövet züzökban apritjäk; lököszerrel es teknövel välasztjäk ki az aranyat, a fönmaradö jobb erczlisztet (marät) pedig a zalatnai kirälyi arany-ezüst-olvasztöban dolgozzäk föl. Szäz megszäz züzö kelepel a szük, meredek esesü völgyben; egyik a mäsiktöl veszi ät a vizet, hogy az aläbb következö züzö hajtäsära toväbb adja. Több mint 6000 züzönyil van müködesben, melyek ejjel-nappal a munka zajäval töltik be a völgyet. öt mesterseges töban gyüjtik a vizet e nyilak hajtäsära, s azonkivül az oldal- völgyekben is minden patakot züzök hajtäsära hasznälnak föl. A magän- bänyäkban mintegy 3000 munkäs keresi kenyeret. A verespataki bänyäk közt legnagyobb (196.000 negyszögmeter alap- teruletu) es legnevezetesebb a kincstäri kezelesben levö orlai al-tärna vagy Szent-Keresztbdnya. Legnagyobb hatära van, legrendszeresebben mivelik es aränylag a legjobban van fölszerelve. Az al-tärna fö vägatänak hoszsza 2877 rneter; szabälyosan van hajtva, beomläs eilen biztositva; bänyavasüt megy a szintjen vegig, melyen a lätogatö is eleg kenyelmesen bemehet. Az aranytartalmü közeteket csak 1660 meieren tül ertek el. Az al-tärna fö vägatäböl szämos oldalvägatot nyitottak a regibb idökböl ismeretes gazdag aranytartalmü csomöpontok alä, igy az Orla, a Kirnik, az Igren es Letyi, a Boj es a Zeis hegyek alä. A Kirnik alatti vägattal