Seite - 546 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

546 tengerszemek kórnyékét óriási hasábokban és koczkákban letórdelódzótt s romszerúleg egymásra omlott szikladarabok lepik d; a gyér nóvényzetnek pedig fó képvisdóje a tórpe futófenyó (Pinus pumillo), melynek tórpe tórzse nem fólfelé, hanem széltében a fold színén ágazik el úgy, hogy a kúszó ágak helyenként újra gyokeret vernek s valósággal behálózzák a gyepes terúletet. E hegység havasi világa rendkivúl zordon. A nyári nap sugarai sem mindig olvasztják el a szurdokok hófoltjait, s azért itt a tenyészet csak róvid pár hónapra újúl fól évenként. A mohok és a zuzmók e zord világában csak alacsony szárú és róvid életú virágos nóvények élhetnek meg, továbbá a felsó régiókba is fólkapaszkodó tórpe- és boróka-fenyó, meg a bérczi fenyó, melyek védelme alatt július végén és augusztus elején az alpesi rózsa virúl, s az alig járható sziklák fokain a havasi gyopár csalogatja magához a merész pásztorfiút. Itt a legmagasabb csúcsok kórúl ünnepélyes csend honol, melyet csak néha szakít félbe a havasi fülemile szava, vagy a kiálló ormok mógül zergevadászatra kicsapó szakállas-keselyü szárnyainak erós suhogása, vagy a gyorsan tova iramló zergék nyomán keletkezó kóomlások mennydórgésszerú moraja. A Retyezát éppen zergéi miatt századok óta egyik legkedveltebb hegysége az erdélyi részek vadászainak. E zergék 15—20 fónyi csapatokban legelész- nek a hegycsúcsok sziklái tóvében egy-egy suta figyelmes és éber vezetése alatt. Egyetlen kózuhanás, madár rebbenése, vagy távoli zaj azonnal figyeló állásra serkenti az egész csapatot. A vezér nyugtalan mozdúlata és füttyentés- szerú jeladása villámgyors iramodásra indítja mindannyit s a meredek víz- mosásokon egy pillantás alatt szétrebbennek. 1881 augusztus 1—6-ika kózótt Rudolf trónórókós is vadászott itt zergékre. A vadászat ideje alatt fenséges nejével együtt a Kendeffyek boldogfalvi kastélyában volt szállva. Hunyad- megye itt a Zlata és Sebes patakok egyesúlésénél emléktáblával órókitette meg e fejedelmi látogatást. A Retyezát hegységnek méltó szomszédja a romániai határszélen magasló Paring hegycsoport, melyet Petrozsényról aránylag kónnyú szerrel megkózelít- hetünk: a kis Zsil vólgyéból az 1487 méter magas Szlima hegyre emelkedve, honnan kónnyen fóljuthatunk a 2076 méter magas Paringra, a Kürsiára és az ettól délre, már Románia határán fckvó 2529 méter magas Mundrára. A Paring teljesen uralkodik a kórnyezó hegyek egész tómege fólótt és komor zordonságával, meg éjszaki kercsztvólgyeiben fol-fólcsillámló tengerszemeivel még a Retyezát hatását is fólúlmúlja. A Paring csoporttól éjszakra, a Sebes folyó vólgyének fólsó vidékéból kiindúlva, a 2100 méter magas Surianwú