Seite - 548 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

548 veszik kezdctüket a vaskóvekben gazdag, hatalmas kudzsiri havasok, melyek éjszakra a szászvárosi havasokkal kapcsolatban a Kenyérmezóig nyomúlnak s az oda is ellátszó 1794 méter magas Batrina és az 1769 meter G o deán csúcsokkal alig emelkednek a fenyú-región túl. Hunyadmegye terúletét három nagyobb folyó óntózi: éjszakon a Fehfr- Kórós, kózépen a Maros és délen a kettós Zsil. A Marosnak száz kilométernyi hosszúságú partvidéke Hunyadmegyének legáldottabb része. Elsó mellékvize a Kenyérulz, mely a Surian tengerszeméból ered s Nagyvíz néven Kudzsirnál jut ki a hegyek kózúl. Szászvárosnál a Városvíz, Piskinél pedig a sebes futású Sztrigy rohan a Marosba, magába fogadván elóbb a Retyezát vizeit egyesító Sebest. Dévánál a Cserna, hajdani nevén Egregy, és Dobránál a hajdan J?¿nak nevezett Dobra vize nóvelik a Marost. Jobbról legnagyobb mellékvizei a Gyógyvfz és lentebb, Maros-Németivel szemkozt a Kis- és Nagy-Kaján. Második fó folyója a Fehfr-Kóros, mely a Dealu Csisuluj és a Vulkán forrá- saiból Blezsénynél ósszefolyva, Kristyórig délre tart s ott nyugatra fordúlva, a brádi aranyzúzó-malmokat hajtja. Kórósbányán alúl Ocsnál már Arad- megyébe lép át. Harmadik fó folyó a megye déli részében a Magyar- és Román-Zsil, melyek egészen ellenkezó irányból futva, Petrozsényen alúl egyesúlnek s áttórve a határhegységet a Szurdok szoroson át, Romániába folynak. A megye délnyugati szélén ered s a Vaskapu nevú hágó alatt nyugatra kanyarodik a Bisztra, mely innen az Al-Duna felé ós idók óta használt útat nyit. Nagyobb tavai a megyének a már említctt tengerszemeken kivúl nincsenek. Ásványvizei kózúl az alváczai, algyógyi és kis-kaláni hévvizek mellett említést érdemelnek a boholti, k.¿m<!ndi savanyúvizek és a dévai konyhasós forrás. Hunyadmegye éghajlata a magas hegyi vidékeken általában zordon, a lapályokon és alantabb fekvésú vólgyekben ellenben mérsékelt. Ez utóbbi helyeken a rendszerint nagyon meleg nyarakkal enyhe telek váltakoznak. A hóméró csak ritkán sülyed —10C0 alá; Déva kórúl a januári hideg átlaga sem haladja meg a —5.2 C°-t. A tavasz elég korán kczdódik ugyan, de a magas hegység kózelléte miatt szeles és változó szokott lenni; de az ósz annál kelle- mesebb és tartósabb. A termó terúlet 751.064 hektár. Ebbólszántófóld 163.061, kert 13.788, rét 90.911, legeló 117.983 és szóló 1743 hektár. Legfóbb terméke a kukoricza. Búzát a Maros mentén kivúl keveset termesztenek, de a megye tóbbi részeiben annál tóbb rozsot és zabot. A megyében sok gyümólcs terem, igy a Maros és Fehér-Kórós vidékének elóhegyein sok szilva, melyból nagy