Seite - 554 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

554 tovàbbà a fôntebb mâr emlitett n'àgy udvar (Magna curia). Ë renaissance stilû kastélynak ma ia figyelcmre méltô diszei az épségben megmaradt kerti lépcsd, az eldcsarnok kariatidjei és a nagy terem kandalldja. Az ùjabb épûletck kôzôtt kivàldbbak : a megyehâza, az 1899-ben épult, német renaissance stilû igazsâgûgyi palota, az âllami fdreâliskola, az „ Eldlegezési szôvetkezet" diszes homlokzatû hâza, az âllami tanitdképzd-intézct épulete és az âllami bânyaiskola. Dévâtdl éjszakkeleti irânyban a Maros jobb partjân fekszenek Kéménd és Harô kôzségek, a hajdani hunyadmcgyei magyarsâgnak még mindig szâmot tevô maradvânyai. Hardtdl nyugatra Maros-Solymos kôzség kôvetkezik, mely hajdan uradalmi székhely és mezôvâros (oppidum) volt, ma pedig csak egyszerû falu. Innen érdemes egy kirândulâst tenni éjszak felé Nagy-Agra., mely Csertéssel és Hondollal egyûtt a megyei aranybânyâszat egyik székhelye. Nagy-Agon a legrégibb bânya 1747-ben nyilt mcg a Szekercmb nevû erdd- terûleten. A bânyàban a termés-arany ritka; inkâbb a telluros levélércz és a sylvanit, vagy a fehér tellur szolgâlnak a bânyâszat alapjâûl. 1836 dta itt egy bânyâsziskola is mûkôdik, melyben bânyamunkâs felûgyeldket és munka- vezetdket képeznek. Maros-Solymostdl éjszakra, egy kies oldalvôlgyben fekszik Boholt, melynek fûrdôjét a vérszegény betegek kitund eredménynyel hasznâljâk. A vasas-szénsavas vizû ivôkûton kivûl hideg tûkôrfûrdôk és meleg kâdasfûrdô vannak benne. Maros-Solymosrdl a Kis-Kajân vôlgyén s Boiczàn és Bràdon ât igen érdekes kirândulâst tehetûnk a Fehér-Kôrôs vidékére. Utunk regényes vôlgyôn, tôbb kisebb kôzség érintésével visz Kardcsony/alvdra, hol érdemes megnéznûnk az „Elsô erdélyi aranybânyatârsûlaf-nak kaliforniai mddon épitett zûzômalmait. Gyônyôrû szirtszoroson, a Kôkozon érkezûnk a megye aranybânyâszatânak mâsodik keruletébe, mely Boiczdn kivûl Tresztia, Herczegény, Kajânel\ Ormingyia és Pestyere kôzségek aranybânyâit foglalja magâban. Boiczât elhagyva, Ormingyân ât a 463 méter magas valisdrai hâgôra, a Dealu Maré oldalâra jutunk, honnan szép kilâtâs nyilik vissza felé Boicza mészsziklâira és katlanjaira, tovâbbâ dél felé a Maros-menti hegyekre egészen a Retyezâtig és éjszak felé a Kôrôs menti hegysorra, a Gaina-tetôig. A Dealu Marérdl a vôlgybe leereszkedve, a Muszdri aranybânya-târsûlat Rakova nevû zùzd-telepe mellett a jârâs székhelyére, Brâdra érkezûnk. Brad 3880 lakosu nagykôzség; végâllomâsa az arad—kûrôsvôlgyi vasûtnak és gôczpontja Hunyadmegye harmadik aranybânyâszati kerûletének, melyhez