Seite - 555 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

555 Czebe, Karács, Ruda, Kristyór, Bukarest; Sztanizsa, Dtipapiatra, Bucsesd\ Fels'ó-Lunkoj, Prihodest, Pogyele, Alsó-, Fels'ô- Vácza és Birtin bányászata tartozik. Brád nemcsak a járási hivataloknak, hancm egy görög-keleti román nyelvú algymnasiumnak is székhelye, melynek épülete a fótérre néz. A fótér többi épúletei közül kiválóbbak az emeletes kozségháza és az új vendégfogadó épúlete. Igen csinos épuletben van elhelyezve a brádi aranybányák társúlatainak kôzépponti irodája is. Brádtól csak negyed órajárásra vannak a rudai arany- bányák legújabb rendszerú zúzói, melyek egész Európában ritkítják párjukat. A rudai vi2 Apostol" nevú bánya és a muszári zúzók évenként igen tekin- télyes mennyiségú aranyat tcrmelnek. Brádtól keletre a Körös forrásvidékén az 1264 méter magas Vulkán hegy tôvében fekszik a hajdani Körösfö, ma Kristyór, mely szintén bányászati fo hely. Brádtól éjszaknyugatra a Fehér- Körös mentén fekszik a hajdani Zarándmegyének s a mai korósbányai járás- nak székhelye, Körösbdnya. A 900 lakosú szép fekvésü kozség nevezetesebb épülete a Ferencz-rendiek ódon kolostora és temploma, melynek sírboltja több nevezetesebb zarándmegyei család temetkezó helye volt, továbbá a régi megyeháza, melyben ma a járási hivatalok vannak elhelyezve. Korósbányán és vidékén a Körös vizében már a rómaiak is aranymosást folytattak. Körös- bányától keletre, majdnem Aradmegye határszélén van Al- Vácza, mely kénes meleg fürdójéról ismeretes. A fürdó vize 31o C. A telepet árnyas park veszi korúl. Ma kevéssé látogatják, de hajdan találkozó helye volt nyaranta a kôrnyék nemesi családainak. Az Al-Vácza és a szomszédos Baszarabásza kozség között emelkedó trachyttufa dombon hajdani melegforrás munkája látható, mely múkodése közben jókora fatörzseket kövesitett faopállá. Dévától éjszaknyugatra a Maros balpartján, a Kalján patak torkolatával átellenben Maros-Németi fekszik. E kôzséget a hozzá tartozó uradalommal együtt I. Rákóczy György nagyváradi vitéz kapitánya, Gyulay Ferencz birta, ki 1642-ben építtette a ma is meglevó kastélyt, mely jelenleg kiváló orien- talistánk, gróf Kún Géza tulajdona, s melynek kertjében a közeli Micia római Castrum romjaiból sok föliratos kó látható. Maros-Németitól alig négy kilo- méterre van ez a római táborhely, mely az összes daciai várak között legépebb állapotban maradt ránk. A vasút e táborhelyet kôzepén metszi át. E Castrum nemcsak vámállomás volt, hanem a római aranybányászat katonai órvonalának is egyik sarkpontja. A szomszédos Veczel kôzsége mellett egy völgyszorosban, átmenvén a vasúton a Maroson, Branyicskára, a Jósika család tôrzsfészkébe érkezünk. 70*