Seite - 558 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

558 e nevezetes csataterc. E térség kôzségeiben, mint a régi Szâszvâros-szék többi falujâban is, csak a tâgas ütcza-sorok, a szilârdabb téglaépuletek s az erôs kôfallal keritett régi tcmplomok cmlékeztetnck még a hajdani szâsz lakossâgra. A szâsz kôzségck az cmlékezetes kenyérmczci csatâbôl (1479 oktôber 13.) menekülö törökök boszûjânak estck âldozatul. 1505-ben a szâszvârosi kirâlybirô sirva adta elé a szék gyûlésén, hogy: „a kipusztult székbeli hclységek a kirâlyi adöt ncm tudjâk fizetni." Elhatâroztâk tehât, hogy az olâh pâsztorokat tömegcsebben fogjâk az elpusztult kôzségckben letclepiteni. Hogy aztân e betele- pitett olâhsâg miként szârnyalta tul e falvak credeti szâsz és magyar lakos- sâgât, legvilâgosabban mutatja a Szâszvârostôl délkeletrc fckvô Romosz kôzség, melynek ekkor 230 szâsz nemzetiségû hâznépe kôzé ÎO olâh pâsztorcsalâd telepedctt egy pôpâval, s ma mâr az 1637 fônyi összes lakossâg közt csak 213 szâsz lakos van itt az 1424 fore szaporodott românsâg mellett. A Kenyérmezô nevezetesebb kôzségci kôzé tartozik Benczencz, mcly majdnem a térség kôzepén fekszik. A XIX. szâzad elején a kôzség fôldesura, a bârô Orbânok egyike, a kenyérmezei csata hôseinek emlékezetére a hatârban kâpolnât épittetett. Alig pâr kilométernyire odâbb kelct fclé Al-Kenyér kôzség fekszik, melynek vasûti âllomâsa mellett a „Hunyadmegyei tôrténelmi és régészeti târsulat" emléket âllittatott a kenyérmezei fényes diadal cmlékére, mclyet Bâthory Istvân erdélyi vajda és Kinizsy Pâl arattak a törökökön. Al-Kenyértôl délre, a Kenyér vize partjân fekszik Fel-Kenyér kôzsége, lentebb pedig a kudzsiri havasok aljân Ô- és Uj-Kudzsir, hol az âllami vashenger- muhelyek vajda-hunyadi aczélbôl sineket, gazdasâgi és ipari szcrszâmokat gyârtanak. Szâszvârostôl éjszakra, az Érczhegységbe nyomùlô gyögyi vôlgy elején Al-Gyôgy (hajdan Villa Diôd) kôzségét talâljuk, hol az Arpâd-hâz korabcli hét mcgyei vâr egyike âllott. A kôzségben cmelkedô udvarhâzban tôltôtte àldâsos életét a szâszvârosi „Kiin-kollegium" nagy lelkû jôltevôje, grôf Kûn Kocsârd, kinek teteme ott pihen a kôzség fôlôtt emelkedô, Kôalja nevû mész- sziklânak sirbolttâ alakitott egyik barlangjâban. Végrendeletében gyögyi udvar- hâzât és birtokât az „Erdélyi Magyar Kôzmûvelôdési Egyesûletu-re hagyta, mely e birtokon fôldmives-iskolât tart fônn. Az e barlang fôlôtt emelkedô mésztufa magaslaton ât Fered'à-Gydgy hévforrâsaihoz érkezûnk. Mâr a rômaiak fôlira- tokban hâlâlkodtak itt a fürdök nymphâjânak. Az erdélyi fejedelmek idejében is a legkcresettebb fürdö volt. A gazdag forrâsok vize alâbb malmokat hajt és igen szép vizesést alkot. A Gyôgy viz mentén Bàzesig haladva, a madai,