Seite - 568 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

568 A vólgy legvégsó telepétól, KimpulujnyágXtA, a régi okíratok Nyak- mezejétól éjszakra a 2074 méter magas Dreksán-tet'óre, a 2038 méter magas Buta marera, vagy a Retyezát felé igen szép s vadregényes havasi tájakou átvivó kirándúlásokat lehet tenni. A Zsil völgye egyike hazánk természeti kincsekben és szépségekben leggazdagabb vidékeinek, melyet eddig is csak elzárt volta s az eddig hiányos kózlekedés vont el a szélesebb kórú érdeklódés elól. Egyre fejlódó szénbányászata azonban már is országszerte ismeretessé tette. Az emberi szorgalom, tudomány és a befektetett tóke új életet teremtett e harmincz éwel ezelótt még csak nagyjában ismert havasi tájakon. * A czigányok. Ki nem látta hazánk terúletén azokat a kóbor csapatokat, melyek nyomo- rúlt gebéktól vont ernyós szekereken faluról-falura vándorolnak? Ki nem ismeri azokat a barna jóvevényeket, kik a helységek végén putrikban tengetik inséges életóket? Kinek a szíve nem érzékenyedett el ama kesergö nóták hallatára, melyeket új-magyar zenészeink húznak ? Ki nem járta gyors ütemú csárdásaik mellett a friss magyart? Bizonyára mindenkinek feltúnt e vendé- geink sótét-barna, olajszinú, minden más európai néptól külónbózó hosszúkás arcza, villogó, nyugtalan sótét szeme, szép metszésú, de vastag piros ajkú szája, góndórségre hajló borzas fekete haja, sugár és hajlékony testalkata, apró keze, lába s Orókké vidám, tréfálkozásra hajló természete. A ki elsétál Budapesten a Rózsahegyre Gülbaba sírjához, a lahorei klastromnak néha oda zarándokló derviseiben ilyen természetú és ilyen arcz- vonású embereket lát; ha beszédjüket hallja, ismerós hanghullámok érintik fülét, sót a ki tudja a czigányok nyelvét, meg is ért abból a beszédból itt-ott valamit. Mert a czigányok a Himalaja aljáról ózónlóttek szét, s e hegység neve a czigány nyelvben is azt jelenti, a mit a hinduban, t. i. hó-viseló. A czigányok ós hazáját India éjszaknyugati határán, a kafir és dardus népek vidékein kereshetjük. Hogy mikor kerekedtek fól onnan, nem lehet tudni. Mikor Európában megjelentek, óshazájukról már nem tudtak fólvilá- gositást adni. Tóbb helyt Kis-Egyiptomból valóknak mondták magukat. Ezt a Nilus mellékére értették, s azért sok népnél innen van a nevók; míg más népek a magyar „czigány" szóval rokon nevekkel jelólték ez ismeretlen fajt. Thókóly Imre titkárának, Komáromi Jánosnak naplója szerint Nikomedia kisázsiai város kórnyékét abban az idóben Kis-Egyiptomnak nevezték. E vidéken