Seite - 580 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

580 93° rnéter magasságban húzódik s mely egyúttal a Moma Kodru tulajdon- képi fó gerinczének is tekinthetó. E hegység völgyeiben fekszenek Aradmegye éjszakkeleti részének romá- noktól lakott apró kozségei, melyek között legtekintélyesebb a régen Deszninek nevezett Dézna, egykor mezóváros, egy Boros-Sebestól éjszakkeletre fekvó kies völgyben. A kozség fölötti erdós hegy tetejét régi vár romjai koronázzák. Kórnyéke igen gazdag vaskövekben, melyeknek bányászása és kiolvasztása még nem régiben is a lakosság egyik fó foglalkozása volt. Déznától keletrc és éjszakra, föl egészen Menyházáig lépten-nyomon olvasztó kemenczékre bukka- nunk a völgyekben. Menyháza a déznai völgynek éjszaki irányban legvégsó kozsége, mely nemcsak a kornyékén folytatott vas- és vörös márványkó- bányászat miatt érdemel említést, hanem kitúnó hévizeiért is. Nem régiben még kezdetleges fürdóje gróf Wenckheim Frigyes birtokába jutván, a tulaj- donos bókezúségéból ma egyike a vidék legjobb berendezésú fürdóhelyeinek. A Béli hegység vidékét a tóle délre eso Hegyes-Drócsa hegységtól a Fehér-KorOs völgye választja el, mely nyugaton Buttyin kózségnél az Alfoldre torkolJik. Buttyintól délkeletre, a Feher-Körös balpartján fekszik Al-Csill kózség s ettól távolabb délkeletre a hegyek közt Solymos-Bucsáva, melynek határában a kilenczvenes évek elejéig egy barnakö-telepet bányásztak. Al-Csilltól kelet felé osszébb szorúl a Feher-Körös völgye s a folyó mentén haladó körös- völgyi vasút helyenként csak átvágások és alagútak segítségével tud belebb hatolni a hegyek kózé. E vasút mentén a leggyönyörübb tájképi szépségek váltakoznak. Majd meredek sziklafalak között, majd pedig támasztó falakkal megerósített tóltéseken robogunk mindenütt a Feher-Körös haragos habjai mellett. A mint a kanyargó vasúton kelet felé tovább haladunk, egyszerre terjedelmes medenczévé szélesúl a szúk völgy s a járás székhelyére, az 1 lOO fónyi lakosságú Nagy-Halmágyrz érkezünk. A nagyhalmágyi medencze keleti szélén lép a Feher-Körös Aradmegye terúletére, hol nagy változás tórténik vele, a mennyiben Leásza kozségtól nyugatra kikerúli a könnyebben átvágható pontusi agyaglerakodásokat és neki megy a nehczebben ättörhetö kemény rétegnek s andezit-lávarétegekbe mélyedó szúk völgyben kanyarog éjszak- nyugati irányban Csucsig. A Fehér-Kóróstól délre a Marosig a Hegyes-Drócsa nevú hegység vonúl, nyugat felé messzire kinyúlva az Alfoldre, melynek átlag 119 méter tengerszín fölötti lapályából meredeken emelkedik ki az Aradi Hegyaljával. A hegység e végének keresztgerincze Gyorok táján éri el legnagyobb magasságát az