Seite - 582 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

582 egy Szúz Mária-képet ajándékozott a kis templomnak. A kép csodatcvó hire csakhamar szárnyra kelt és a templom búcsújáró helylyé lett. A mai elég díszes két tornyú templom és kolostor 1760-ban épúlt. A kolostor mögött emelkedó hegytetón porladozó kó-obeliszk áll, melyet a barátok II. József császár 1768-iki látogatásának emlékére állítottak. Radnával kelet felé tószomszédos Solymos, román lakosságú kiskózség, mely fólótt egy kúpalakú hegyfokon régi vár omladozó maradványai láthatók. Solymos vára már 1278-ban fónnállott, s nagynevú birtokosai kózótt találjuk a gúti Országhokat, Hunyadi Jánost, Mátyás királyt, Giskrát, a Bánfiakat és Korvin Jánost. A várhegy egészen a Maros fólótt emelkedik s a folyó felé nézó déli oldala sziklás és szédítóen meredek. Keleti oldala szintén meredek, a nyugatin pedig mély vólgynyílás van, melynek fenekén egy hegyi patak csórgedez. A várat három oldalról a hegy en kórúlfutó sánez óvezi. A nyugati oldalon a fólvonóhíd hármas pillére s a külsó bástya alapzata még jól fól- ismerhetók. A hatszógletú várudvaron még három csonkatorony emelkedik, s az egykori termek és szobák helyei is jól látszanak. A Maros vólgyében említést érdemló helység még Tótvárad, mely régebben tekintélyesebb és népesebb mezóváros volt. Hajdani erós várának, mely a kózség fólótt emelkedó meredek sziklaháton állott, ma már alapfalai is alig látszanak. Tótváradtól keletre egy czukorsüveg alakú hegy alján fekszik Soborsin, hol egyetlen nevezetesség egy urasági kastély, melyet a XVIII. században Forray András báró építtetett. Az elhagyott állapotban levó kastélyt szép díszkert veszi kórúl. A Délmagyarországi hegyvidék a Marostól délre egészen az Al-Dunáig terjed; nyugati oldalán már a nagy Alfóld síksága terúl, keleti határa pedig Hunyadmegyével és Romániával éríntkezik. A délmagyarországi hegyvidék az egyes ónálló hegységek szerint a kóvet- kezóen tagolódik. Ejszaki részét a Béga, Temes és Bisztra folyók kózótt a Ruszka-Pojána hegycsoport foglalja el, melynek legmagasabb csúcsai kózép- részei táján a Bágyes (1380 méter) és a Ruszka (1359 méter). E hegységból a Béga és Maros kózt egy hosszabb mellékág nyúlik ki nyugat felé, melynek magassága a 440 métert sehol sem haladja meg. A Temes felsó vólgyétól nyugatra a Szemenyik-Plesuva emelkedik, mely éjszakkeletról délnyugat felé vonúlva, éjszaki részében a Szemenyik (1447 méter) és a Piatra Nedeth&n. (1438 méter), délen pedig a Plesuva (1159 méter) csúcsban éri el a leg- nagyobb magasságot. E hegységhez nyugaton a Délmagyarországi Ércz-