Seite - 584 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

584 A délmagyarországi hegyvidékhez Temesmegyének csak az a hosszû keskeny vidéke tartozik, mely a Lippától Báziásig húzott egyenes vonaltól keletre fekszik. E keskeny szalagként éjszakról dél felé húzócM földön az említést érdemló temesmegyei helységek sorát a Radnával átellenben fekvó s mintegy 7000 fónyi lakosságú Lippa mezóváros nyitja meg. Hajdan Arad- megyéhez tartozott s erôs régi vára a szemközt emelkedô Solymos várral együtt a Maros vôlgyének valóságos kulcsa volt. Lippától délre egyetlen nagyobb helység a temesvár—karánsebesi vasútvonal mentén, a Béga mellett a kózel 4000 fónyi román és német lakosságú Rékas, melytôl délnyugatra, a Temes balpartjától dél felé húzódó szép dombos vidék egyik vólgyében a harmadfél ezer lakosú Buziás fekszik. Kiváló nevezetessége a helység keleti oldalán fakadó ót vasas savanyúvíz forrás, melyek a hírneves buziási fürd'ó keletkezé- sére adtak alkalmat. A mintaszerúen épített s fólszerelt fürdóházakat és ven- déglóket gyónyórú nagy park veszi kórúl, melyben árnyas fasorok, zóldeló ligetèk, pázsitos gyeptérségek, pompás virágágyak és szókókútak nyújtanak enyhúlést a fürdó látogatóinak. A fürdó vasas vize igen hatásos külónósen nói bajokban. A telepen hideg víz-gyógyintézet is van. A buziási vólgyet dél felól a Dimbu Szkamuje hegysor szegi be. E hegysor déli oldalán van Végvdr (Rittberg) kózség, melynek csak a neve német, de harmadfél ezernyi lakossága tiszta magyar és református. A csínos kózség lakosai legnagyobb részt szorgalmas és jómódú fóldmivelók. Végvártól délre a délvidéki síkságig nyomúló Kudricz hegysor aljában, a temesvár—báziási vasút mentén fekszik Versecz szabad királyi város. Lakosainak száma 30.000. Részint dombos, részint lapályos határa 33.OOO hold terjedelmú. A lapályon nemcsak kitúnó buza és kukoricza, hanem igen jó minóségú fehér bor is terem, mig a dombokon inkább vórós bort szúrnek. A fillokszera pusztítása, külónósen az 1882-ki nagy árvíz elótt, mely a szólók legnagyobb részét teljesen tónkre tette, Versecz bortermesztése évenként átlag 350—400.000 hektoliterre rúgott. A fóbb útczáiban elég csinosan épúlt város székhelye egy góróg-keleti szerb püspókségnek, tóbb állami és kincstári hivatalnak s egy állami fóreál- iskolának. Epúletei kózúl kiválóbbak a csúcsíves stilban épúlt római katholikus templom, továbbá a góróg-keleti székesegyház és püspóki palota, a városháza és a fóreáliskola épúlete. Igen szép a száz évesnél régibb alapítású városi park is. Versecztól délre a vasút mellett s a Nérához kózel fekszik Feh/rtemplom 10.000 fónyi, nagyobbrészt német ajkú lakossággal. Régebben a határórvidék egyik gyalogezredének székhelye volt. A lakosság élénk kereskedést úz borral