Seite - 585 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

585 és gabonanemüekkel. Az egyre emelkedó csinos városnak királyi tórvényszéke és állami fógymnasiuma is van. A megyének legdélkeletibb kózsége Palánka, most kis falu, de hajdan virágzó város volt. Krassó-Szórénymegye. — A délmagyarországi hegyvidék tóbbi része, mintegy 9750.16 négyszógkilométer terjedelemben Krassó-Szórénymegyére esik. E vidék hajdan részbcn a szorényi ódnsághoz tartozott. Krassó clószor 1230- ban fordúl ció az ok- levelckben, mint vár- megye. Három évvel késóbb tórténik emlé- kezés az elsó szorényi bánról, Lukácsról. IV. Bélakirály 1238- ban a szórényi bán- ságot a mai Román ia tci-úletén egészen az Oltig kiterjesztette; atatárjárás után pcdig 1247-bcn húbéri kó- telezettség mcllctt a Szent János-vitézek- nek adományozta, a kik azonban már 1260 táján odahagyták. 1330-ban Róbert Ká- roly Széchy Dénest nevezte ki szórényi bánná. Zsigmond király 1429-ben a szórényi bánságot a német lovagokra bizta, de három évvel késóbb a tórók kiúzte óket Szórény várából. 1435 után Hunyadi János viselte a szórényi bánságot. A mohácsi vész után a szórényi bánság megszúnik, de megszületik Szórénymegye, mely János király s késóbb az erdélyi fejedelmek birtokához tartozott és magában foglalta a mai Krassó- Szórénymegye egész terúletét. E megyét a lugosi és karánsebesi bánoknak M. 74 A buziási furdo.