Seite - 586 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

586 nevezett két fótisztviseló kormányozta egész 1658-ig, a mikor Barcsay Ákos, hogy az erdélyi fejedelemséget elnyerhesse, Lugost és Karánsebest a tórókók- nek átadta. E vidék csak 1718-ban szabadúlt fól a tórók uralom alól, de egészen 1751-ig katonai és 1751-tól 1779-ig polgári kincstári igazgatás alatt állott. Mikor 1779-ben Temes és Torontál megyéket i'ij életre keltették, a mai megye éjszaki részéból Krassómegyét alakították, a déli rész pedig, mint katonai végvidék, tovább is elszakítva maradt az anyaországtól. A határórvidék fóloszlatása után az 1873. évi XXVII. tórvényczikk e terúletból az új Szórény- megyét alakitotta, de mint külon vármegye nem sokáig állott fenn, mert már hét év múlva egyesitették az akkori Krassómegyével; így alakúlt meg a mai Krassó-Szórénymegye. A D/lmagyarországi Érczhegység. — Krassó-Szórénymegye hazánknak ásványokban egyik leggazdagabb vidéke, s azért érdemes lesz elószór is a megye Délmagyarországi Érczhegységnek nevezett részeibe tennünk kirándúlást. E hegységnek fólótte sajátságos alakúlatai vannak. Fensikok, éles ormok és gerinczek, kúpalakú tetók, mély volgyek, katlanforma tóbórók váltakoznak benne. Néhol a vidéknek valóságos karszt jellege van, megszakgatva dolinaszerú vólgykatlanokkal. A patakok tóbb helyen a fóld alá bújnak, de ott hosszabb- róvidebb útat téve s a mészsziklákat áttórve, újra fólszinre kerúlnek. Más helyeken dús erdó borítja a lankás, vagy tóbbé-kevésbbé meredek hegy- oldalakat, s tóbb kilométernyi hosszúságban a legszebb volgyek váltakoznak vadregényes szurdokokkal. E vidék bejárását legczélszerúbben a Berzava folyó mentén kezdhetjük meg, melynek vólgyében egy szárnyvasút kónnyíti a kózlekedést. Ez irányban a megyének elsó kozsége Zsidovin, a hol egy római eróditett tábor maradványai láthatók. A szomszédos Román-Bogsán helységnek a kózepén csatlakozik e szárnyvasúthoz az a keskeny vágányú vonal, mely a moraviczai vashámortól Resiczára és Szekulba megy. Román -Bogsánnal tószomszédos N/met- vagy Bánya-Bogsán járási székhely, melynek a hozzá tartozó szomszédos Vasziová- val együtt 4441 lakosa van. A Berzavának kiszélesedctt katlanszerú vólgyében minden oldalról erdós hegyekkel kórúlvéve fekszik a csinos helység, melyet pompás éghajlatáért nyaranként számosan szoktak látogatni. A Német-Bogsánból kiindúló vaspálya szorosan a Berzava partjához simúlva halad az erdóvel borított hegyek alján. Kolnik falunál a Berzavát átlépi s bekanyarodik abba a minden oldalról zóldeló hegyektól kórúlvett kies medenczébe, a melyben N/met- vagy Bánya-Resicza nagyszerú vasgyárait