Seite - 588 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

588 egy ipar-vasút, melynek felsô része egyike a legszebben épúlt és a legmerészebb hegyi vaspályáknak. Szekulból pompás hegyvidéken át kitúnó út vezet Ferenczfalvára, mely- nek német és román lakosai erdei munkával keresik kenyerôket. A fát részint szénné égetik, részint a fúrészmalmokban dolgozzák fol, a túzifát pedig a Berzaván úsztatják le Resiczára. Ferenczfalvát, mely gyônyôrû hegyvidéken dús erdók aljában fekszik, mint klimatikus gyógyhelyet, nyaranként egyre tóbb vendég látogatja. Enyhe levegójéért külonosen tüdóbajosoknak szokták az orvosok ajánlani. Ferenezfalvából egy újonnan épúlt íiton mehetünk át a krassó-szórénymegyei szénbányászat és vasipar második székhelyére, Anina- Stájerlakra. Stájerlak 1773-ban keletkezett. Ekkor telepített ide a kormány Felsó- Ausztriából és Stiriából 34 favágó esaládot. E telepeseknek egyik utóda, Hammer Mátyás, találta az elsó kószenet 1790-bcn. Ugyancsak 1773-ban keletkezett a másik telep, Anina is. A kincstár a bányákat 1846-ban vette birtokba s 1854-ig 4,330.150 mázsa szenet adott el, de mivel veszteséggel dolgozott, eladta a telepet az osztrák államvasút-társaságnak, mely azonnal hozzálátott új tárnák nyitásához s egyidejúleg folépitette az aninai vas- hámorokat is. Az Anina-Stájerlak néven egyesúlt két helység, mióta az osztrák- magyar államvasútak birtokába jutott, meglepóen gyors fejlôdésnek induit. Ma lakosainak száma tôbb 13.000-nél. A szénbánya Aninán nyolcz fótárnából áll s a nyert szenet egy ôt kilométer hosszú alagúton szállitják a vasütra. A vasgyáraknál jelenleg egy kohó múkódik három Whitwell-féle készúlékkel, s naponként 50 tonnányi, óntésre alkalmas nyersvasat termel. Az ontómúhe- lyekben 440 munkás dolgozik s az évi termelés 4000 tonna. 1887-ben egy új múhelyt épitettek az ôntôtt árúk zománezozására. Az aninai bányákban aknázott nagy mennyiségíi mágnesérczet, barna és vórós vaskôvet, rézkéneget, rézéleget, arzenikumot tartalmazó rézérczeket, vaskovandot, valamint a kisebb mértékben elófordiíló ólmot, czinket, bismuthot, ezüst- és aranytartalmú érczeket részint itt helyben dolgozzák fól, részint az uradalom más telepeire szállitják foldolgozás végett. Anináról rendes nyomtávolságú vasúton mehetünk a tôle nyugatra fekvó Oraviczabányára. E hegyi vasút, mely a temesvár—báziási fóvonalhoz csatla- kozik, óriási nehézségek legyózésével épúlt a szakgatott, bevágásokkal és vùlgy- katlanokkal telt vidéken. Osszesen 29 kilométer hosszúságú s ez alatt 180 ol