Seite - 600 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

600 továbbá az, hogy a vasúttól meglehetósen távol fekszik s így gyártmányait aránylag nagy kóltséggel és csak némi késedelemmel boesáthatja forgalomba. A ki a nadrági vasgyárakat megtekinti, órómmel látja azoknak a vasgyári technika legújabb színvonalán álló szép és czélszerú berendezését, valamint azt is, hogy a nadrági gyártmányok szép és tartós voltuknál fogva méltán csatlakozhatnak Krassó-Szórénymegye azon tóbbi vasgyárainak készítményeihez, melyek e megyének természeti kincsekben, iparos szorgalomban és fejlettségben egyaránt elsó rendú voltát nemcsak hazánkban, hanem annak határain kivúl is messze fóldón ismertté és elismertté teszik. A Temes és a Cserna vólgye. — Krassó-Szórénymegye székhelye Lugos rendezett tanácsú város, mely a megye éjszaki felének nyugati részében a Temes folyó két partján s a temesvár—orsovai vasút mellett fekszik szép tágas vólgyben. A mintegy 15.000 fónyi lakosságú város eredetileg két helységból: Német- és Román-Lugosból egyesúlt. Lugos nevét az oklevelek elószór 1369-ból említik. 1376-ban királyi vár és 1440-ben már város volt. Régi erós vára egészen elpusztúlt. A tórókók kiúzetésének idején 218 házból álló csekély helység volt. 1779 óta a megyének és 1854 óta egy góróg-katholikus püspókségnek a székhelye. A püspóki székesegyház 1835-ban a kincstár kóltségén a város legszebb terének kózepén épúlt. A városban tóbb szép kóz- épúlet van, melyek kózúl említést érdemelnek a színház, továbbá a vasút felé vezetó útezában az apáczakolostor és a Temes partján az állami fógymnasium. Román-Lugos mellett van a magyar királyi honvédség baraktábora, mely 10.000 ember befogadására épúlt. A Temes vólgyét Lugostól keletre mindkét felól alaesony dombhátak szegélyezik. A mint a temesvár—orsovai vasúton beljebb hatolunk a megyébe, a dombhátak erdós hegyekké magasodnak. Keleten és délen a Ruszka-Pojána meg a Szemenyik hegység kopasz ormai ótlenek szemünkbe. A hegyvidék jellege egyre határozottabb, a levegó üdébb és csipósebb, a patakok vize tisztább és gyorsabb futású. Gavosdia és Kavarán-Szákul állomásokat elhagyva, Zsuppánál a Ruszka-Pojána és a Godján-Szárkó hegységet egymástól elválasztó Bisztra-vólgy nyílik, melynek folytatása Hunyadmegye terúletén, Bukova és Zajkány kózótt, a Hunyadi jános egyik gyózelméról tórténeti hírúvé lett Vaskapu szoros. Zsuppán túl csakhamar a megye második városába, Karánsebesxa érkezünk, mely a Sebes és Temes folyók ósszeómlésénél már magas hegyek kózt fekszik. E város egészen a XVI. századig igen népes és nagy forgalmú