Seite - 602 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

602 A szlatinai állomáson túl a vasút az órményesi szorosba jut, mely oly keskeny, hogy a vaspályát az országúttal cgyetemben a hegyoldalba kellett bevágni. Az órményesi szorost követö vadregényes teregovai szurdok után a sziklabérczes táj mogorva képe megváltozik és a termékeny lapálylyá kiszéle- sedó völgyben Teregova járási székhely mellctt elhaladva, vonatunk elhagyja a Temes vólgyét s a Porta orienfa/isnak nevezett vasúti állomásnál a Temes és Cserna vízválasztójára érünk. Attól a magaslattól, melyen a Porta orientalis van, délnyugatra mintegy két kilométernyi egyenes vonalban egy erdös hegyektöl övezett völgykatlan van. Ez az úgy nevezett Almás völgye, melyen a Néra vize fut végig s a mely völgy egyike a megye legszebb és legtermé- kenyebb vidékeinek. A völgykatlan hoszsza 30, legnagyobb szélessége pedig 15 kilométer. A völgyet környezö erdös hegyek alját valóságos gyümölcsfa- erdök borítják. Ez aránylag kis terúleten mintegy 20.000 ember él a csínos, tiszta falvakban. A jó módú és eróteljes lakosság fó foglalkozása állattenyésztés, mezógazdaság és gyümólcstermesztés. Az asszonyok téli idóben vásznat és posztót szönek s gyónyórú varrottasokat készítenek. A völgy elzártsága okozza, hogy az Almás-volgy lakói szívósabban ragaszkodnak régi szokásaikhoz és viseletükhöz, mint a hegyvidék többi lakói. A Porta oriantalistól délre hazánk egyik leghosszabb alagútja kóvetkezik, melyen túl a vaspálya már lefelé kezd lejteni. Egy darabig egyhangú dombos vidéken haladunk, de Jabloniczát elhagyva, ismét szebb és érdekesebb a tájék. A Csernába szakadó Béla patak mentén csakhamar beérünk a Béla vize és egy sziklafal kózé ékelt Mehádia nagykózségbe, melytól kelctre s alig egy órányira van a Cserna vólgyében a Herkules-fürd'ó. A Cserna völgye hazánk legbájosabb vidékei kózé tartozik. Két oldalán a hegyeket a völgy aljától folfelé mintegy 500 méter magasságig bükk-, hárs-, tölgy-, köris-, juharfákból álló erdóségek, továbbá diófák és más, vadon termo gyümolcsfák borítják. Az erdös övön fölül kopár, vagy csak gyéren fásított sziklatömegek tornyosúlnak, csaknem vízszintes vonalban elnyúló párkányt alkotva, melyböl pázsittal, vagy bükk-, nyír- és fenyúfákkal zöldelö gömbölyded kúpok emelkednek ki. Helyenként a szürke mészkófalak egész függólegesen merednek föl. E sziklabérczck között itt-ott sótét hcgyszakadékok és barlangok tátonganak. A Herkules-fürdó táján a Cserna szúk vólgyét hoszszában magas hegyek fogják kózre. Az egyik hegyoldalt lombos erdö takarja, a másik meredek szikla- bércz. A Cserna két partján fakadnak a fürdö nagyhatású forrásai, melyek