Seite - 7 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

7 hatalmas Duna folyamnak nagyságához méltó partot akart volna építeni, jobb felől a meder szélén egyszerre minden átmenet nélkül emelkedik föl a Fruska gorának, kevéssé tagolt vaskos törzse, melynek neve a frankok egykori uralmának emlékét őrzi. A Péter várad erős bástyáival koszorúzott hegy meredélyesen hanyatlik le a Duna felé. Déli oldala szelíd hajlással eresz- kedik alá a szerémségi síkságra. A föld itt dús kincseket rejt méhében. Fölszíne gazdagon jutalmazza a földmíves munkáját, mélyéből pedig a bányász csákánya Kilátás a Klanjecről Zagorjére. iparilag értékesíthető kőzeteket aknáz. Mitroviczától, a régiek Sirmiumától nézve e hegység oldalképe nagyon hasonlít a Szabin hegységéhez, és így könnyen érthető, hogy a rómaiak a szerémi síkságban és e hegylánczolatban hazájuk képmását látták és „deliciae Romanorum u-nak (a rómaiak gyönyörű- ségének) nevezték. A Fruska gora szőlőit a hagyomány szerint Probus császár ültettette s ő csatornáztatta a szerémi síkságot is, a miért agyonverték. Emléke még ma is él a népnél. A Szerémség akkor valóságos kert lehetett, a melynek egy nagyvárosa is volt. A tágas síkon szántáskor még ma is gyakran találnak egyes római