Seite - 15 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

Branimir horvát fejedelem emlékköve a 888. évből. Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok története. Őstörténet és a római kor. Kók or. — A horvát nép szintén sajátságos fogalmakat alkotott magának az újabb kőkorszak tárgyairól, természet fölötti származást és erőket tulajdonít- ván nekik. Itten is strjelni kaviert, strjeljica (mennykő) avagy ubojni kamen (zúzó kő) a kőbalták neve. A nép hite szerint a villám sújtja azokat a földre, melybe befúródnak, de hét esztendő multán a föld ismét kiveti magából. Az ilyen köveknek azután csodás erejük van : sebeket gyógyítanak s a házat megvédik a villámcsapástól. Már maga ez a népies fölfogás is bizonyos gyakoriságát bizonyítja az effajta tárgyaknak. De ebből a kőkorszakból nemcsak egyes fegyverek és eszközök maradtak fönn, hanem ismeretessé lett a telepek egész sorozata is. Azok az alkotások, a melyeket ez időtájt az emberi kéz a legkezdetlege- sebb eszközökkel készített, formájukra nézve mindenütt hasonlók egymáshoz s így az itteni, újabb kőkorszakból való tárgyak sem különböznek lényegesen a más országokban találtaktól. A kőbalták közül különösen említésre méltók a szerpentinből, amfibolitból, diabaszból és szienitből készültek, mert Kispatic tanár gondos górcsövi vizs- gálat alapján kimutatta, hogy a szerpentin és amfibolit balták a Fruska gora, a szienit és diabasz balták pedig a zágrábi hegység kövéből készültek.