Seite - 19 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

19 függ : az említett megfigyelés egymagában épen nem elégséges. Pontosabb az, hogy hullatemetés és halotthamvasztás példáira egyaránt akadtak, mert — a mennyire ezen, egykor illyrek lakta nagy területnek, melyhez Likamegye is tartozott, őskori emlékeit ismerjük, — a hullatemetés volt a régibb és a halott- hamvasztás az újabb szokás, melyet főképen a La-Tène művelődés térfoglalása segített elő. De még ez sem elég arra, hogy a prozori temetkező hely korát meghatározhassuk, mert azt, a mi a szomszédos vidékeken szokásos volt, még nem okvetetlenül szükséges Prozorra nézve is érvényesnek tartanunk. Azon fibulák között, a melyek Prozorból a zágrábi nemzeti múzeumba kerültek, számos olyan is van, a melynek díszítő eleme drótból font kettős Fibulák Prozorból. tekercs. Ugyanezt a motívumot azután részint hagyományos ősalakjában, részint további formálódásaiban a következő őstörténeti korszakok is öröklik, úgy, hogy az egyszerű tekercs kormeghatározásra egyáltalán nem alkalmas. Csakis ott, a hol ez az ősmotivum bizonyos tárgyakon fokról-fokra bizonyos leszármazó fejlődési menetben figyelhető meg, szolgálhat az bizonyos ipari tevékenység ismertető jele gyanánt, s lehet a körülményekhez képest a kormeg- határozásnál is irányt adó. Ez állítható a prozori tekercses korongfibulákról is. A tekercs-fibulának három legegyszerűbb neme : az „S" alakú, a pápaszem- fibula és a csőforma középrészű, a prozori leletben csak néhány példányban található, ellenben az az alak, melyen a két tekercskorong közt 8-as alakú középső tag van, számosabb s ebből a zágrábi nemzeti múzeumban 35 darabot őriznek. Idővel a korongokat és a hozzájuk erősített 8-as alakú középső tagot is bádogból készítették, az eredetinek csak vázlatos formáját tartván meg. 3*