Seite - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

26 püspököt, tisztelte legkiválóbb vértanújául. Pénzverőműhelye is volt és Gallienus, meg Probus egyik érmén Siscia városa személyesítve s az Augusta díszczímmel van kitűntetve. A város nagyságáról és pompájáról tanúskodhatik egy czédrus- fából készült szekrény (cista) is, a melyen lapos domború faragásban Róma, Konstantinápoly, Nicomedia és Karthágó világvárosoknak személyesített ábrá- zolása mellett Siscia is föl van tűntetve koronás nő képében. Sisciának a világ- városokhoz történt ilyen melléállítása bizonyára a művész megbocsátható helyi hazafiságára vall, mindamellett a város föl virágzására is mutat, mit a római alépítményeken álló Sziszeken talált számos lelet is igazol. Trajanus szobrán az a jelenet is van, a mint Trajanus Sisciában hajóra száll. A háttérben a várost körítő fal és annak egyik kapuja látható, a falakon kivűl pedig egy szabadon álló amphitheatrum. Pannónia azon részének, a melyen a mai Szlavónia fekszik, fővárosa Sirmium, a mai Mitrovicza volt, mely már a rómaiak berontása előtt is fönnállott. A batonok fölkelésének idején, Kr. u. 6. évben, a breukok ostromolták, a kiket a volcäi mocsaraknál, a mai Eszék közelében, Caecitia Severus legátus legyő- zött. A város gyorsan fejlődött világvárossá, mint Herodianus nevezi, és a III. századtól kezdve még császárok is tartózkodtak benne. Mi több, az itt született Probus, II. Claudius és Aurelianus személyében, császárokat is adott a birodalomnak. Volt császári palotája, színháza, fegyvergyára, voltak fürdői, s a mint állítják egy, szent Synerotesnek szentelt keresztény székesegyháza, sőt későbbi időben még a római birodalom egyik legnagyobb hivatalnokának, a praefectus praetorio-nak is székhelye volt. Ezen két városon kivűl egész sora volt a községeknek és gyarmatoknak, melyek rommaradványai még ma is bizonyságai annak az előrehaladott művelődési állapotnak, a melyben ez a vidék a rómaiak uralma alatt volt. Közűlök csak a következőket nevezzük meg: Taurunum (Zimony), Bassianae (Petrovci), Cibalae (Vinkóvei), Mursa (Eszék), Marsonia (Bród), Aquae Jassae (Varasd-Teplicz), Aquae Balissae (Daruvár). A mai Horvátország és Szlavónia a római időkben a világbirodalom min- den hányatásában részt vett s egyike volt azoknak a provinciáknak, a melyek először érezték az Európát elárasztó barbárok támadásait. 441-ben kivált Sirmiumnak kellett az „Isten ostorától", Attilától szenvednie. A keleti császárok egészen a hunnok zsákmányáúl engedték át, s az utolsó római praefectusnak, Apenniusnak s vele a püspöknek is menekülnie kellett. 493-ban ezt a vidéket is meghódította a góthok királya, Theodorich.