Seite - 35 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

85 A pápa Spalato, Zára s a többi városok püspökeihez, elöljáróihoz és lakosaihoz intézett levelében fölhívta őket, térjenek vissza a római egyházba s vegyék rá a választandó spalatói érseket, hogy a palliumért Rómába menjen. A nem egészen megbízhatónak vélt spalatói egyházfők ellensúlyozására Nonában külön püspökséget alapított, a melynek első püspöke, Theodosius, a VIII. Jánostól nemcsak nem ellenzett, hanem buzgón támogatott szláv liturgia híve volt. Ó-horvát leletek Bielo Brdóból. Branimir uralkodása idején, ki a Mucban (Dalmáczia) talált kövön fölíratilag említtetik, lépnek be a magyarok Európa történetébe. Horvát- országba tett betöréseik első hírét Dandalo krónikájában találjuk, a ki Ursus Particiacus (912—932) uralkodásának elbeszélése alkalmával azt írja: „Miután Horvátországot és Stiriát kifosztották, visszatértek Pannoniába s később Bolgáriát dúlták". A diocleai névtelen pap, Béla király névtelen jegyzőjének szellemi atyjafia, szintén közöl valami homályos hírt ez eseményről, melynek az lehet az alapja, hogy a magyar lovasok a Kapela hegyláncz és a hegyvidék szorosait védelmező horvátok ellen nem boldogúltak. Olaszországba tett rabló kalandozásaikban a Dráva és a Száva közét is érintették, s e szerencsétlen földet ismét vad háborúk dúlták és pusztították. 5»