Seite - 46 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

46 concesso regno) adót fizet s ezenfelül a kincses és jószágos vranai zárdát a pápának ajándékozza. Végűi Ígéretet tett, hogy hű marad „urához", a pápához, a kitől az országot „ajándékba" kapta. Ezzel a byzanczi befolyás egyszer s mindenkorra véget ért, a római egyház teljes győzelmet aratott Horvátországban. Slavié király hívei, úgy látszik, nem voltak megelégedve ez eseményekkel, mert a pápa levéllel kénytelen közbe lépni, a melyben azt az alapelvet hirdeti, hogy a kinek panasza van a király ellen, a pápától kell ítéletet kérnie.. A hűbéreskü, a melyet a királyi hűbéres VII. Gergelynek letett, nem volt csupán csak vallásos ténykedés, hanem olyan kötelezettségekről volt benne szó, a melyek két válságos háborúba sodorták Horvátországot. Komnen Elek császár dús pénzsegélylyel támogatta IV. Henriket. E segély drágaságokból állt, köztük egy ereklyével telt szekrényből s 144.000 byzanczi aranyból. Ellenben a pápa hűséges barátját, Guiscard Róbertet, zúdí- totta a byzanczi császár nyakába, a ki szárazon és vizén támadta a császárt. Mily kevéssé volt tekintet e háborúban vallásos szempontokra, a küzdő haderők csoportosúlása mutatja. Az orthodox kelet-római császár pártján paulicianusok, manichaeusok, angolszászok, velenczések és törökök álltak; a pápa mellett normannok, szerecsenek és horvátok harczoltak, ez utóbbiak annak daczára, hogy a normannok a horvát tengerpartot sokszor végig dúlták, Slavié királyt magukkal vitték s* valószínűleg meg is ölték és Horvátország kereskedelmét a tengeren túl lehetetlenné tették. VII. Gergelynek 1085 május 25-én, és Guiscard Róbertnek július 17-én történt halála után a győztes normann had szétoszlott s a görögökkel tartó Velencze ha nem is a győzelem dicsőségét, de a hasznait élvezte. A byzanczi császár újabb kereskedelmi kiváltságokkal és egy különösen értékes ajándékkal jutalmazta a velenczeieket, a mennyiben a konstantinápolyi kikötő- ben külön helyet adományozott nekik. De még ennél is többet ért az „arany bulla", melylyel nekik adta a Horvát- és Dalmátország fölötti joghatóságot, dogéjoknak meg a protosevastos méltóságot. Ez a joghatóság ugyan alaki joggá, nudum jus-sá lett a byzancziakra nézve, mióta a pápa a maga hűbéresét ültette bele; de a velenczeiek, mint a következmények mutatták, ebből a jog- czímből nagyszerű előnyöket tudtak kicsikarni. Falier Vitalis ezután Venetiae, Dalmatiae atque Croatiae dux et imperialis protosevastos-nak írta magát. Zvonimir második hadjárata, melyet mint a pápa hűbérese viselt azért, hogy IV. Henrik királyt elvonja Italiától, a szomszédja, Luitolf karantán