Seite - 47 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

47 herczeg ellen intézett támadás volt. Habár Megiser adatai e háborúra vonat- kozólag nem mindenben hitelesek, annyit mégis teljes biztossággal állíthatni, hogy Zvonimir szerencsétlenül harczolt és csak Magyarország mentette meg az ellenséges betöréstől. Ez a két vállalat megpecsételte Horvátország sorsát. Zvonimir belső kormányzatáról mindössze annyi adatunk van, a mennyi az egyházak adomány leveleiben maradt reánk. Mindazáltal helytelen volna az a föltevés, hogy kormányzati működése csupán egyházi építkezésekből és egyházi adományozásokból állt. Figyelemre méltó, hogy a nemességet európai mintára' tagolta (comites, baroni). Zvonimirnek Horvátországra nézve válságos politikáját csupán az akkori idő szellemében lehetséges igazságosan megítélni; a siker nem mindig érték- mérője a helyes politikai törekvésnek. Zvonimir király 1088 körűi hunyt el, a hogy a régi hagyomány tartja, valószínűleg erőszakos halállal; egyetlen fia, Radován, már előbb letűnt a színtérről. A király halála után rövid ideig (1089—1091) Kriesimir király testvérének fia, II. István uralkodott, kit a kolostorból ültettek a trónra. E jámbor ember halálával kihalt a horvátok nemzeti uralkodó családja. A következő eseményeket nem beszéljük el összefüggőleg, csak a fön- maradt kútfők adataiból összeállított mozaikot adunk. A mi ezután történt, azt Tamás spalatói főesperes következőleg adja elő: „Erre az ország előkelői közt nagy egyenetlenség támadt. Uralomvágytól indíttatva, hol az egyik, hol a másik akarta magához ragadni a hatalmat, miközben tömérdek rablást, fosztogatást, emberölést követtek el. A pusztí-