Seite - 51 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

51 kútfőanyag teljesen elegendő alapot nyújt a helyes ítéletre, melyet az elfogú- latlan olvasó annál könnyebben megalkothat, mert a következő események e kérdés megítélésére az idézett kútfőknél irányadóbbak. Az Árpád-házból származó királyok uralmának kezdete óta Horvátország története külső vonatkozásaiban összefoly Magyarországéval, míg belügyileg a királyság önállósága elismert maradt s külön, politikai jogainak megfelelő módon kormányoztatott. Az Árpádok uralma alatt a secundogenitura egy faja alakult ez orszá- gokban, melyek több ízben színterei voltak az Árpád-ház tagjai között folyt háborúknak. Kálmán király okleveléből (un) . Fordítás: Krisztus születésének Ull-ik, a IV. indictio, a kilenczedik epakta, a VII. concurrens esztendejében. Mi Kálmán, Isten kegyelméből a magyarok királya, miután Isten irgalmából Dalmáczia és Horvátország királyságait meghódítottuk, megadjuk és megerősítjük, a mennyiben minket illet, az arbei egyháznak plébániáit, az Alpesek alatti zsupát határaival a latinul Murata-nak, szlávúl Stenice-nek nevezett vártól a Kopriva vizéig, Chissát határaival, Lika zsupát, Buíani és Bocaci zsupát, a mint azokat mindig bírta Krescimir király kiváltsága s a szavahihető tanúk vallomása szerint, kiket Pál, ez egyház elöljárója (püspfike) elénk vezetett. Ezen egyház tisztességére és méltóságára azt is meg- ismertük és elrendeltük, hogy az egyházak, valamint a püspökök és apátok investiturája királyi hozzá- járulás nélkül történjék, mert úgy értesülünk, hogy ez eddig is úgy volt. Erre mindkét ország egyetemes tanácsával szükségesnek nyilvánítottuk, hogy Dalmáczia papsága ugyanazon kiváltságokat élvezze, melyeket Magyarország papjai élveznek. Ez időből, mely e mű magyar részében már kimerítően tárgy altat ott, csupán csak azon eseményeket emeljük ki, melyekben Horvátország, Szlavónia és Dalmáczia nyilván mint egységes egész lépnek elő, vagy a melyekben a horvátok és szerbek kiváló emberei történeti fontosságra jutnak. Kálmán (í 102— 1116) sok utódánál, kik könnyelműen föladták Dalmá- cziát és a tengermelléket, jobban megértette föladatát ; nyomban Horvát- ország megszerzése után neki fogott Dalmáczia megszerzésének. Különös nehézséget okozott Zára és Arbe megszerzése. A spalatói püspök választásba beavatkozott. Az egyházi méltóságok viselői addig uralkodó szerepet vittek 7*