Seite - 58 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

58 vetette magát a magyar-horvát király felsőbbségének. Lajos utolsó éveiben Velencze újra megkisérlé Dalmáczia megszerzését, de hasztalan. A turini békében (l381 augusztus 8) nemcsak ismét ki kellett adnia Dalmácziát, hanem még 100.000 arany hadi sarczot is fizetnie. Lajos uralkodása műtörténelmi tekintetben sem volt meddő Dalmácziában. Neje, Erzsébet, ajándékozta a zárai Szent Simon-templomnak Simon patriarcha híres ezüst koporsóját.* Lajos halála után Horvátországban hatalmas párt támadt leánya, Mária (1382 —1395) és veje, Luxemburgi Zsigmond {1387 — 1437) ellen, a mely támogatta a nápolyi Anjouk trónigényeit. III. (durazzói) Károly nápolyi király volt a jelöltjük, ki már előbb, Lajos korában (1369—1376) Horvátország herczege vaia. A párt élén Palizsnai János, a János-rendű lovagok vránai perjele és az Anjou családdal rokon Horváti testvérek : Pál zágrábi püspök és János macsói bán álltak. 1385-ben Károly király kikötött Zenggben és Zágrábon át Budára indúlt. Székes-Fehérvárott Magyarország királyává koronázták, de már 1386 februárjában Budán a királynők híveitől, kiknek élén Garai Miklós nádor állt, felbujtott Forgách Balázs Erzsébet királyné jelen- létében megsebesítette, mire elfogták s néhány nap múlva Visegrádon meg- fojtották. Pártja Horvátországban nem hagyta félbe a harezot, hanem Károly kiskorú fiát, Nápolyi Lászlót kiáltotta ki Magyar- és Horvátország királyává. Erzsébet és Mária királynék a mai Szlavóniába utaztak, de Diakovár és Gara vára közt 1386 július 25-én Palizsnai János, Horváti János és László rajtuk ütöttek s elfogták őket. Garai Miklós nádort, Forgách Balázst és számos hívőket megölték s fejüket Nápolyba küldték. A királynékat Dalmácziába vitték s Novigrád várában (Zára mellett) bebörtönözték; Erzsébetet 1387 januárban a bőrtönben leánya szeme láttára megfojtották s testét a várárokba vetették. Máriát a velenczések és Frangepán János ugyanazon évben kiszaba- dították. Nápolyi László király pártja I. Tvrtko bosnyák király és Lázár szerb fejedelem támogatását is megnyerte. A boszniaiak ez alkalommal Dalmáczia nagy és Horvátország tetemes részét meghódították. László király 1391-ben Ilrvoja bosnyák vajdát s testvérét, VukHé Hrvatinié Vukot, horvát bánná? Horváti Jánost Magyarországon helytartójává nevezte ki. De Zsigmond király 1394-ben ifjabb Garai Miklós segélyével fölülkerekedett ellenségein s megvívta Knint; Horváti Jánost Boszniában Dobornál megverte, s Dabita bosnyák király kénytelen volt Zsigmond felsőbbségét elismerni. Thuróczynak Horváti János kegyetlen kivégzéséről szóló elbeszélése nem egyezik a történeti igazsággal;