Seite - 61 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

61 lovasság évről-évre kifosztott Horvátországon át. A törökök Stiriába, Krajnába, Karinthiába nyomultak s egész Udinéig portyáztak. Az ország rettenetesen elpusztult. Magyarországban annyira ment az elégedetlenség, hogy egy hatal- mas párt, melynek élén Zrednai Vitéz János esztergomi érsek és unokaöcscse, Csezmiczei János (Janus Pannonius) pécsi püspök és híres latin költő álltak, 1471-ben Kázmér lengyel herczeget hívta meg a trónra. De a kísérlet meddő maradt. Mátyás király megnyerte a hatalmas Újlaki Miklóst azzal, hogy neki a boszniai királyi, fiának meg az újlaki herczegi czímet adományozta. A Frangepánok Mátyásnak ellenségei voltak, főleg mióta Magyar Balázs bán 1476-ban Zengget, Brebirt és Novit elvette tőlük. Magyar Balázs bán 1480-ban Veglia városát is ostromolta, de Frangepán János a velenczeieknek adta át a szigetet, kik, mint ily esetekben történni szokott, elűzték a Frangepánokat s köztársaságuk fönnállásáig maguk kormányozták azt. A Szerémség védel- mével Mátyás király 1471-ben Brankovics Vukot, György unokáját, bizta meg, kinek az országgyűlésen üléssel és szavazattal bíró szerb despotai méltó- ságát adományozta, neki adván több magyar várossal együtt nemcsak Berekszót és Zalankament, hanem Biela Stienát (Fejérkő) Kőrös vármegyé- ben és Kostajnicát is. A hős Vuk (-J- 1485) neje Fraiigepán Borbála volt, ki Vuk halála után Beriszló (Berislavié) Ferencz jajezai bán felesége lett. A főurak közül ez időben különösen Corvin János, Mátyás király természetes fia vált ki. Atyja halála után nagy pártja volt, magyar királylyá mégis II. Ulászló cseh királyt (1490—1516) választották meg. Ulászlónak legfélelmetesebb versenytársa volt Miksa király, ki akkor egy ideig Zágrábot is megszállva tartotta. A közöttük kitört háború a pozsonyi békével végződött (1491 november 7), mely Miksának és családjának azon esetre, ha Ulászló király fiörökös nélkül halna meg, megadta a trónutódlás jogát Magyar- és Horvátországban. Ezt az örökösödési szerződést 1492 márczius 7-én Budán a horvát királyság nevében Egervári László bán vezetése alatt hatvankét horvát főúr és köznemes, azon kivűl ugyanaz nap külön okiratokban Osvát zágrábi, István szerémi és Lukács boszniai püspökök, valamint Bertalan vránai perjel, végűi 1493 novemberében Kanizsai László, az új bán is meg- erősítették. Corvin János .(-j- 1504) troppaui és liptói herczeg, Bosznia czímzetes királya és Horvátország örökös bánja volt s úgy kormányozta az országot, mint valami alkirály. Neje, Beatrix, után sógorságban állt a Frangepánokkal s magának is sok jószága és vára volt. üt is, egyetlen kiskorú fiát, Kristófot,