Seite - 66 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

66 I573"ban nagy parasztlázadás is támadt a nemesség ellen. A lázadást Tahy Ferencz, Szomszédvár (Sused) és Stubica ura visszaélései és kegyetlenségei okozták. A 20.000 főre szaporodott paraszt had élén a stubicai származású Gubec Mátyás állt, ki a parasztok királyának nevezte magát. E sereget Draskovics György zágrábi püspök és bán és Thurn tábornok nagyobb nehézség nélkül legyőzték. Gubecet, a fogságba került parasztkirályt a zágrábi Márk-téren Dózsa György példájára tüzes vaskoronával koronázták meg és izzó trónra ültették. Másrészt a nemesség a bán és az országgyűlés jogaiért szüntelen küz- delemben állott a kormánynyal, mert a kormány a bánt, a horvát és sziavon hadjutalék törvényes fő kapitányát, a fő kapitányságtól meg akarta fosztani. / (II.) Rudolf (1576 — 1608) idejében 1577 óta Károly főherczeg Cf" !596) volt a horvát végek főkapitánya, ki 1578-ban a Korana és Kulpa torkolatánál új végvárat, Károlyvárost építtette föl. A XVI. század végén a török újra betört az országba. Hasszán, boszniai basa, 1592-ben elfoglalta az Una mellett fekvő Bihácsot, a keresztényeknek eddig legfontosabb várát; 1593-ban ostrom alá fogta Sziszeket, de június 2 2-én Eggenberg Rupprecht, Auersperg András és Erdődy Tamás bán egyesűit hadai teljesen megverték. Az osztrák hadsereg betört a mai Szlavóniába, melynek lakói benszülött vezetői (Ilié, Seníevié, Imbrisinovió, Lapsanovió, Rastiovió, stb.) alatt többször fölkeltek a török ellen. Draskovics János bán, Eggenberg, Herberstein és Lenkovics György sok eredménynyel harczoltak, sőt a zenggi uszkókok egész a Narenta torkolatáig hatoltak s 1596-ban Clissa várát is vívták. A portával 1606-ban kötött béke után a horvát végek nem szenvedtek többé nagyobb kárt. Valóságos háborút támasztottak az uszkókok villongásai a velenczeiekkel Ferdinánd főherczeg és Szent Márk köztársasága közt, a mely 1615—1617-ben a quamerói szigeteken és Gradiskában folyt. A madridi békében Ferdinánd (1618 óta Magyarország és Horvátország királya) kötelezte magát, hogy Zengg összes hajóit elégetteti, a várost kizárólag német haddal szállja meg s az uszkókokat az ország belsejébe költözteti át. Erre az uszkókokat Otoíacba, •V Brinjébe és a sichelburgi (Zumberak) kerületbe telepíttették, hol ivadékaik máig is élnek. A harmincz-éves háborúban Horvátország híven állt Ferdinánd pártján s a Németországban küzdő császári seregnek sok vitéz csapatot adott. A horvátok ugyan csak mint a császári hadsereg egyik, külön csapatja vettek részt a háborúban,, de vadságuk, kegyetlenségük s mindenek fölött rettenthetetlen bátorságuk félelmetessé tette nevöket a svédek, francziák, meg