Seite - 86 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

86 A magyar országgyűlés ugyanis, hogy a szerbek eddigi különállásának véget vessen, meghozta az 1791 : XXVII. törvényczikket (szentesítést nyert 1791 márczius 12-én), mely a görög-nem-egyesűlteknek megadta a magyar polgáijogot (jus civitatis), s kimondta, hogy ők is, mint az ország többi lakói, jószágot szerezhetnek és bírhatnak, továbbá Magyarországon és kapcsolt részeiben mindennemű közhivatalt viselhetnek, minden ezzel ellenkező törvény eltöröltetvén, másrészt azonban „föntartván Ö királyi Felségének jogait a papság, az egyház, a vallás, melyet teljesen szabadon gyakorolhatnak, az alapítványok, az ifjúság tanítása és nevelése, valamint azon kiváltságaik ügyében, melyek az ország sarkalatos törvényeibe (fundamentali regni constitutioni) nem ütköz- nek, úgy, a mint Ö Felsége e jogokat dicső emlékezetű elődeitől örökölte." Ez annak a törvénynek a szövege, mely egyszer s mindenkorra véget vetett a szerbek kivételes helyzetének s az ország többi lakóival törvényesen és teljesen egyenjogúakká tette őket. A szerbek kiváltságai tehát ma már nem állanak fönn az eredeti kiváltság- levél terjedelmében; tulajdonképen csak törvényesen biztosított egyházi auto- nómiájuk maradt meg. Ennek lényeges határozatait vázoljuk röviden a következőkben : Az egyházi hatalom az 1849 óta ismét „szerb patriarcha" czímet viselő karlóczai metropolita elnöksége alatt hat megyés püspökből alakúit püspöki zsinatot illeti, mely a szertartás, a hitoktatás s az egyházi fegyelem legfőbb egyházi hatósága. Mellette az egyház világi ügyeinek intézésére, az iskolai és alapítványi ügyek igazgatására és kezelésére egyházi kongresszus működik. Tagjai a patriarcha mint elnök, a püspökök, 25 egyházi és 50 világi kiküldött. Az egyházkormányzatot a patriarcha és a hat megyés püspök gyakorolják, kiknek az iskolai, vagyoni és pörös ügyek intézésében egyházi és világi ülnökök segédkeznek. Mindez ügyeket külön kezelik úgy, hogy minden egyházmegyében a bíráskodást a szentszék, a vagyon- és birtokügyeket egy-egy jószágigazgatási, és az iskolaügyeket egy-egy tanügyi bizottság vezeti. E testűletek elnöke az illető megyés püspök. Legfőbb egyházi ható- ságúl, az érsek vezetése alatt, a bíráskodásra nézve a metropolitai egyház- tanács, vagyonkezelési ügyekben az állandó kongresszusi választmány és iskolaügyekben az iskola-tanács működnek közre. Az érseket az egyházi nemzeti kongresszus választja, föntartatván a király megerősítő joga, míg a püspököket a püspöki zsinat s a király nevezi ki. A lel- készkedő papságot az egyházközségek választják s a consistorium erősíti meg.