Seite - 95 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

95 paraszt elválhatatlan útitársa, a tarisznya (torba), s végűi a fal mellett függ a törülköző. A második, az úgy nevezett „vendégszoba" (gostinska soba) bútorzata a kályhán, asztalon és padokon, meg székeken kivűl még fehérnemű- (ladice) és ruhaszekrényekből, egy vagy két nyoszolyáből és a bölcsőből fbetika, zipka,, koljevka) áll. A konyhában az alacsony tűzhely fölött lánczon lóg az üst. A tűzhely körűi szabad tér van a reduSa, a konyhai teendők elvégzésében soros nőszemély, számára. A falakon polczok (police) s ezeken a konyhaedények helyezvék el. A konyliának egyik sarkából lépcső vezet föl a padlásra ; előtte pedig egy kis tornáczon állnak a vizes edények s ugyanott van a kis kézi éléstár is. A „házi zsiradék"-ot (kuéni mrs) azonban, úgy mint a disznózsírt, szalonnát (slanina- ukos) és a füstölt húst, fönn a padláson kulcscsal zárható szalonnás-kamrában (prislazak) tartják. A patkó alakú, meglehetősen tágas udvaron favágó félszer (drvnik), balra egy vagy több kamra (komoré, kiljeri) és a gabonahambár (hatnbar), meg a kukoricza-góré (kukurnzana-koS) látható. A hambár és a góré mögött egy kis elkerített hely s ennek utána a második, alsó udvar közepén van a szérű (gumno), ettől jobbra és balra a ló- és szarvasmarha-istálló, mellettük meg gabonaasztagok és szalmakazlak állanak. Az udvar végében pedig a nyilt széna- és szalmacsűrök zárják be a háztelket. A favágó félszer közelében van a szabadban álló sütőkemencze (kri/sna pei) s ehhez közel a gémes kút (zdenac na vagustrelicu). A ház homlokfala előtt a legtöbb helyt méhes is van. Az udvart sövény veszi körűi, a mely mögött rendesen zöldséges és gyümölcsös kert virúl. A házat többnyire a leginkább kéznél lévő anyagból építik. A tulajdonos vagyoni állapota és szükségletei szerint rendezkedik be. Azonban úgy a lakó-, mint a gazdasági helyiségeknél mindig tekintettel vannak az éghajlati és egészségi szempontokra, a miért is pl. a tengerparti lakók kőből építkeznek, a melynek bővében vannak, s ennek gazdasági épületeiknél is igen jó hasznát veszik az ott gyakorta dühöngő bóra ellen, minthogy szűk udvaraikat magas kőfallal keríthetik s e magas falak mögül csak alig kandikálnak ki a házak fa- vagy cserépfödelei. A Lika és Krbava magas hegyvidékein is elégséges a kő. Ott azonban a gazdasági épületek száma már nagyobb, s azokon kivűl még a legtöbb háztulajdonosnak künn a legelőn is van tanyája (stanove, stance). A Lika és Krbava hegyvidéke mindazonáltal jobban mívelhető és mívelt is, mint a köves