Seite - 105 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
Bild der Seite - 105 -
Text der Seite - 105 -
105
a paraszt nép akár mint szabad birtokos, akár mint szolga vagy béres ma még
bőven talál annál sokkal jövedelmezőbb kenyérkeresetet és munkát, a mit a
háziipar adhatna.
Ebben az úgy nevezett háziiparban megvan ugyan a homerosi kor
minden költői kedvessége, mindamellett az egyszersmind annak a haladásnak,
a melyet valamely nép a művelődés terén tett, a nemleges mértéke is. S ha
mi veszteség éri a művészetet e házi szorgalom pusztúlásával, s ha ezt a
veszteséget nem szemlélhetjük is bizonyos sajnálkozás nélkül : vigasztaljon
bennünket másrészt az a tudat, hogy a nép bő kárpótlást nyer érte abban
az anyagi előhaladásban, a mely az osztatlan munka kezdetleges fokozatáról
a megosztottnak magasabb fokára való emelkedéssel szokott járni.
A népzene.
A horvát nép zenéjére vonatkozólag a legrégibb időkből kevés adat
maradt fönn. A történelem följegyezte, hogy midőn Attila 447-ben Illyriát
elpusztította, udvarában szláv énekesek dalokat énekeltek. Theophilaktos
byzánczi írótól eredő másik följegyzés szerint a görögök az 591. év körűi
az avar khánhoz menő három szláv követet útjokban elfogtak s Maurikios
császár elé vittek, a ki előtt a foglyok előadták, hogy az ő mesterségük nem
a fegyver, hanem a kithara, fő foglalkozásuk az ének és a zene, s hogy
különben is ők igen jámbor és békés életet élnek.
Igaz ugyan, hogy a horvátoknak mai hazájukba való tömeges bevándor-
lása ezen időben még nem ment végbe, de történelmileg igazolva van, hogy
kisebb csapatokban már a IV. és V. század folyamán megtelepedtek Pannoniá-
ban és Illyriában.
A horvátok nagy bevándorlásának idejéből — mely a 630. év körűi
történt — zenéjöket illetőleg csak annyit tudunk, hogy pogány vallásgyakorla-
taiknak az ének volt a fő alkotórésze, sőt általában imádságaik is csak éneklésből
állottak, melyeket a vallásos szertartásoknál a község vagy a család véne kezdett el.
Máig fönmaradott szertartásos népdalaik között kétségkívül sok van a
pogány korból való, mert régi vallási szokásokra és ünnepségekre vonatkoznak.
E pogány énekek legtöbbje idők folytán elkeresztényesedett ugyan, a mennyi-
ben a pogány istenségek neveit a keresztény szentekével cserélték föl, mind-
amellett ezen átalakúlás daczára is fölismerhető pogány eredetök, mint az alább
közölt arató-dal is mutatja.
H.* 14
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (1)
- Band
- 24/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.72 x 21.98 cm
- Seiten
- 310
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch